A Cerro de Punta, vagy Cerro Punta Puerto Rico legmagasabb hegycsúcsa, a
Cordillera Central hegységben lelhető fel; mely a sziget közepén húzódik végig,
északi és déli részre osztva azt. Ez meglátszik a növényzeten is; az északi
rész általában sokkal több esőt kap; mint a déli – így az északi részén nőnek
az esőerdők, a délin pedig félszáraz körülményekre jellemző növénytársulásokat
találunk. Igazából az ilyesmikre otthon leginkább a ’dzsindzsa’ vagy a ’bozót’
szakszavakat használják, és úgy is kell felkészülni az ottani kirándulásokra –
meleg van, úgy értem nagyon meleg, alul homok, felül tűző nap, a kettő között
meg tüskék, vastag levelek, tömzsi szárak és áthatolhatatlan kuszaság… Lovely,
as always :)
De
ne szaladjuk ennyire előre, a Guánica Dry Forest-ben (egy ilyen száraz erdőben)
tett látogatásunk a következő bejegyzés témája lesz; most inkább képekben
mesélek a Cerro de Puntán tett látogatásunkról.
Ponce
a sziget déli felén a legnagyobb város, innen volt a legegyszerűbb megközelíteni mind a Cerro de
Puntát, mind a Guánicát. A Cordirella Central hegységen ugyan végighalad egy
keskeny, nagyrészt hegyi utacska, a Ruta Panorámica; amit tulajdonképpen nagyon is érdemes lenne végignézni, ha az embernek lenne erre két napja; mert ahogy a nevéből
is sejthető, tiszta időben gyönyörű kilátás nyílik róla, végig lehet nézni
szinte az egész szigetet. Ez egyébként egy felhőtlen napon szinte a Cerro de
Puntára is igaz, de nekünk sajnos nem volt ilyen szerencsénk.
Az
útikönyvben némiképp homályos leírás szerepelt arról, hogy pontosan hogy lehet
oda felmenni – a gyaloglást idő hiányában nem vállaltuk be; így kerestük egy
darabig a szervizutat, ami felvisz az előző képen látott adótornyokhoz. Némi
kavargás után sikerült megtalálni, de ha lehet, ez feleolyan keskeny, kétszer
olyan meredek és tízszer gödrösebb volt, mint a Ruta Panorámica, ezt mindjárt
az első tíz méteren a műanyag lökhárító és a kerékdob belső borítása bánta – még jó,
hogy a közép-amerikai vezetési stílusra tekintettel biztosítással együtt hoztuk
el az autót a hét elején.
A
Cordirella Central vonulatai nyugat felé – a felhők itt már kezdik megenni
Miután
kellően megcsodáltuk a kilátást és elsajnálkoztuk magunkat, hogy a trópusi
klíma miatt itt még a svájci sztenderdeknél is kevesebb tiszta időjárású nap
van – pedig ez nagy szám – elindultunk lefelé a Guánica irányába.
Folytatása következik :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése