Rheinschlucht, hágók és mormotatámadás

Augusztus közepén Bence járt nálunk látogatóban. Jó néhány közös new yorki porgram után itt is kirándultunk egyet, úticélként -  a szokásos hol nem esik Svájcban éppen az eső? vizsgálat elvégzése után - a Rheinschluchtot (Rajna-szurdokot) választottuk, némi hágónézéssel megspékelve. A képek részben Bence művei :)

Caumasee – az út mentén a Rheinschlucht felé

Körbesétáltuk

Az egyik öbölben szokatlan vízilényeket
 is találtunk (a képen látszik mindkettő)

A búvár eddigre már kimászott,
 a blöki viszont beúszott még egy botért :)

Szépséges, fenyőfás

Továbbsétáltunk – már látszik a célpont

Rheinschlucht avagy Ruinaulta (rétorománul)

Környék

Nem gőzös, de megy :)

Oberalppass

És a lakói :)

Tótükör

Hazafelé óriási dugót találtunk a Gotthárd-hágóról lefelé vezető úton is – felfelé szinte mindig lehet rá számítani, de lefelé szokatlan, úgyhogy nem tudván, mire számíthatunk, kerülővel indultunk haza. És ha már egyszer, akkor megálltunk a Rhône-gleccsernél. Nem lehet megunni :)

Már éppen igyekeztünk a gleccser felé, amikor a parkolóban láttuk, hogy a népek nagy édeklődéssel figyelnek valamit, meg fotózgatnak. Egy bolond százat csinál, mi is megközelítettük a terepet.

Az érdeklődés középpontja

Leguggoltam, hogy közelebbről tudjak fotózni,
 erre odajött kaját kunyerálni :)

Mivel nem volt éppen a zsebemben semmi, amit gond nélkül oda lehetett volna adni neki – almát vagy répát szívesen, de a keksz nem neki való; ezért pár másodperc ácsingózás után faképnél hagyott és bevonult egy közeli autó alá.

Augusztusi gleccserprofil

Ormok felette

Simára csiszolva

Tavaly még itt volt a gleccserbarlang…

Jégközelkép

Steinmännli – egymásra pakolt kövekkel alapvetően
 az ösvények útvonalát szokták jelezni a hegyekben

A Rhône-völgy és Wallis felső csücske – vajon mi lesz,
 ha egyszercsak nem lesz többé Rhône-gleccser?

Úton hazafelé –
kontinentális vízválasztót jelző kavics a Grimselpasson

Alkonyati fények

Zárókép – Lungernsee rózsaszínben :)

Szezonok között Graubündenben

Graubündenről volt már szó korábbi beszámolóinkban is – Svájc legkeletibb és legnagyobb kantonjáról van szó, melynek legnagyobb részén az Alpok terpeszkedik. Errefelé van Davos, Klosters, St. Moritz és még egy rakás híres téli üdülőhely; valamint itt beszélik még egyes területeken a rétoromán nyelvet, mely Svájc negyedik hivatalos nyelve – az olaszra emlékeztet.

Szóval Graubündenben, azon belül pedig a Rajna völgyében jártunk; Flims, Laax és Ilanz környékén. Svájcban elég jól működik a vonatozás úgy általában, viszont az Alpokban vannak olyan helyek, ahova csak a sárga színű buszok mennek fel; ráadásul ritkásan járnak, így ezen úticélok esetében inkább az autóbérlésre szoktunk hagyatkozni. Ez a carshare rendszer elég jól működik; regisztrációval online lehet lefoglalni a piros autókat, melyek a vasútállomások parkolóiban állnak.

Külön parkolók

Nagyobb vasútállomásokon több, kisebbeken kevesebb autó áll rendelkezésre; mi most éppen Sargansban találtunk megfelelő példányt, így vonattal elmentünk odáig, majd megkerestük a piros járgányokat.

Sargansi depó

Ilyen Thalwilben is volt, de Bagoly azt mondta,
hogy ez nem autó, ilyet nem hajlandó vezetni

Szóval Sargans-ból szépen elgurigáztunk Flims-ig, ahonnan egy kis sétával meg lehet nézni a Rajna-szurdokot, avagy Rheinschlucht-ot… ugye milyen szép is ez a német nyelv? :) Flims és környéke egyébként érdekes hely, tulajdonképpen 2-3 nyelvű, a kiírások német és olasz nyelvűek, az utcák viszont rétoromán neveket viselnek, ahogy a környék tavai, völgyei is – néha van ugyanannak a helynek „germán” és/vagy olasz neve is.

Útközben

Gombakút

Caumasee, avagy Lag la Cauma

A tónak csak földalatti forrásai vannak, egy hegyomlás révén keletkezett

Kis mélysége és miatt hamar átmelegszik,
így sokszor már áprilisban lehet benne fürdeni :)

Olvadó hó az előző hétről – csepegő kövek mindenhol

A tábla felirata Bagoly szerint: „Sóval, borssal, paprikával tálaljuk.”

Óriások

Havas csúcsok

Odalent a Rajna

Rheinschlucht

A piros zsalus ház

Szarvasok

Apróság az ablak alatt

Biciklitartó helyi alapanyagból

Póklakás remek kilátással

A Rajna-szurdok felett építettek egy kilátót, melyre felmászva
szépen be lehet látni a szurdok legtutibb részeit.

Nappal szemben

Kékség

Sziklafalak

Már készülnek a télre – aki ezt a rózsaszínt
szem elől téveszti hóban, tényleg nem tud tájékozódni.

Érdekes volt ugyanekkor, hogy a nyári létesítmények szinte egytől egyig be voltak zárva, míg a téliek még nem nyitottak ki, így sem a felvonók nagy része egyáltalán nem működött, ami meg igen, azt meg a főn miatt zárták le. A főn egy szélfajta, a hegyek egyik oldalán a levegő feláramlásra kényszerül, ezzel együtt kiadja magából a csapadékot, majd a másik oldalon száraz, meleg bukószélként jelenik meg. 

A főn, személyesen

Az Alpokban lehet leginkább megfigyelni Európában, erős főn idején élmény minden felszállás Zürichben… Szóval felvonókból és síliftekből egy sem működött, az éttermek és a hotelek nagy része is be volt zárva, hiszen a nyári szezonnak hivatalosan előző hétvégén vége lett, a téli pedig csak december elején kezdődik; így a szép idő ellenére ilyen „vihar előtti csend” érzése volt az embernek.

Visszafele úton Bagoly felfedezte az ötévesek legmenőbb játékát,
a fenyőtoboz-rugdosást – itt éppen egy kicsit megcsúszott az a lába is,
amin állt, ennek szól a meglepett arckifejezés

Persze az ötévesek nem nagyon néznek amerikai focit; így nem nevezik el
a harmadik rúgás után fenyőtoboz-puntolásnak a sportágat…
(m.j.: a punt lényege, hogy minél messzebbre elrúgják a labdát
az adott drive elején, olyasmi, mint a kapuskirúgás)

Lag la Cauma a visszaúton

Flims után Ilanz felé mentünk tovább, majd ott a völgy túloldalán indultunk vissza Sargans felé. Útközben leereszkedtünk a Rajna-partra is egy kicsit.

Bébi-Rajna

Az egyik kis mellékpatak felett
ez a híd ívelt át – csak egy korláttal, Bagoly kedvence

Sebespatak

Rajna nappal szemben

Útközben

Kilátás

Balról mélység, jobbról hegy

Szerpentin

Nem volt hova tenni a hegyet – így gyorsan kifúrták..

Őszi színek