October – Red, white and blue

Októberre egész pofás táncrendet kaptam, keleti part, nyugati part, éjszakai járatok; mindjárt jobban érzi magát a bőrében egy magamfajta bagoly egész hónapban, mint amikor helyi idő szerint reggel hét ELŐTT kezdődik a mulatság. Szóval nem csak a jetlagtől van néha oda az ember gyereke, bár még mindig az az igazi mumus.

A hónap mindjárt az ilyen szempontból is külön frászos Los Angeles-szel kezdődött. 8-9 óra időeltolódást lehetetlen két napra kompenzálni, majd hipp-hopp visszaállni az európai időszámításra. San Fransisco ugyanilyen, a kaliforniai utak egy része mindig egyfajta delíriumban zajlik, egyrészt a hullafáradtság ellenére hajlamos az ember helyi idő szerint hajnali 4 és 5 között felébredni és úgy érezni, hogy ott helyben meg tudna enni egy lovat is, azonnal, egyben. Merthogy otthon már jócskán benne lenne az ebédidőben. Persze ilyenkor ritkán adott az ágyam mellett egy egész ló, úgyhogy be szoktam érni a mindig magamnál tartott kekszekkel – az ember ennél a melónál a nap legváratlanabb időpontjaiban lesz éhes, ezért mindig van nálam néhány zacskó olyan kaja, amit az összes országba be lehet vinni. Hiszitek vagy nem, például a levespor nem tartozik ebbe a kategóriába, a szárított zöldségek miatt. A jetlagre visszatérve, a másik undi periódusa a napnak olyan helyi idő szerint délután 4-5 körül jön el, amikor már jócskán durmolna az ember lánya, de még vígan süt a nap és egyébként is, ha akkor lefekszik, akkor ismét garantált a másnap kora hajnali ébredés és a farkaséhroham. Arról nem is beszélve, hogy visszafelé pont ilyentájt indulunk; így az ezt megelőző délutánokat megrögzött és többnyire sikertelen alvási kísérletekkel szoktam tölteni, hátha egy kicsit kipihent leszek a 12 órás visszaútra. Haha. És akkor hazaér az ember európai idő szerint délután 5-kor, azt sem tudja, hol van, de még fent kellene maradni úgy este tízig különben beájul 4-5 órára és felébred este 10 körül és nem tud aludni úgy reggel 6-7-ig (kaliforniai idő szerint este kilenc, pont akkor feküdne le, mint a rendes óvodások). Nyammm.

Szóval Los Angeles. Odaúton egész jó képeket sikerült lőni, nem mindig van ilyen szerencsém.

Valahol Nevada felett

Kanyar a Santa Monica Bay felé
(az előtérben Thousand Oaks, az öböl túloldalán
a világosabb terület Los Angeles)

A domb a kép közepén a Hollywood Hills,
előtte Central Los Angeles,
jobbra lent, a magasabb épületek pedig a Downtown

Ja, és a fehér pötty középen a dombokon a Hollywood sign :) A képekről az is látszik, hogy még javában sütött a nap, mire odaértünk. Utasok ki, csomagok ki, mi is ki, útlevélellenőrzésen be, csomag összeszed, busz megkeres, mire eljutottam oda, hogy leszórtam a cuccot a szobámban, már éppen sötétedett. Alkonyat ide vagy oda, nekem még volt futnivalóm -  igyekszem nem ellógni, meg remek módja a nap levezetésének és egész jól el tud aludni utána az ember; szóval nekiindultam. És nem felejtettem el a fotómasinát sem :)

Long Beach a „kék órában”

Nagyon szeretek ebben az időszakban fotózni,
remek fények vannak

Ugye?

Másnap néhány kedves kolleginámmal autót béreltünk és bementünk a városba. Egyikük elhozta a 82 éves anyukáját, így hozzá szabtuk a napot. 20 évvel ezelőtt már járt erre egyszer a néni, azokat a helyeket jártuk újra, ahol akkor voltak… mondta is, hogy nem gondolta, hogy ő még valaha egyszer eljut ide. Egyébként abszolút jól bírta a napot, még este ő szervezte össze a közös vacsorázást, nem győztünk futni utána.

Jártunk a Hollywood Boulevard-on – ahol a klasszikus jelmezek
még mindig uralják a piacot

Felmentünk a Griffith Observatory-hoz megnézni a Hollywood sign-t
(a dombon van középen, a fehér folt)

Meg azért körülnéztünk a másik irányba is – Downtown L.A.

És ismét elszörnyülködtünk, hogy ez a város akkora,
mint egy megye (illetve, hogy pontos legyek, mint egy kanton)

Aztán elindultunk Venice Beach felé. Itt még nem jártam, de ezt tetszett a legjobban a nap folyamán – talán azért is, mert most ez volt az újdonság. Útitársaim viszont nagyon eldöbbentek, ugyanis a korábbi évekhez képest nagyon megváltozott a városrész arculata, valahogy úgy tudnám jellemezni, mintha a romkocsmák közönségét egy kicsit több pénzzel kitömve elszabadították volna egy szezonvégi, vízparti bazársoron. Én értékeltem a változatosságot :)

Műalkotás

Voltak azért nagyon pofás kis apróságok
a csomagoló afro-amerikai kofák mellett – például
ezeket a gizgazokkal teli pitliket elfogadnám

De ezt a kerítést is… látod, Apu, min lakik a bozót?

Ja és naplemente is volt, meg tengerpart is,
de én elakadtam a részleteknél.

Venice Beach után kellően elfáradva indultunk vissza Long Beach felé, majd mintegy 50 percnyi autózás után hipp-hopp, ott is voltunk. Mondtam már, hogy bazinagy ez a Los Angeles?

Másnap – erre mondják, hogy brutál kiadós reggeli

Délelőtt Long Beach-en jöttem mentem, elszántam magam egy walmart-os körre is, karácsonyi meglepetések után kajtatni, persze az pont nem volt, amit kerestem, de legalább szereztem Bagoly névnapjára ajándékot. Amivel utána összepakolás közben fel kellett keresnem a hotel recepcióját, hogy ugyanmár, tudnának-e valami módszert arra, hogy ezt az izét leengedjem, mert keményre van fújva és nem szeretném, ha 12 ezer méter magasan a nyomáskülönbség miatt egyszer csak szétdurranna. Csak kicsit néztek rám furcsán, de aztán kerítettek egy karbantartót, aki lelépett a cuccal öt percre, majd visszatért a lapos verzióval, amit már megnyugodva tömködtem bele a bőröndömbe. Lehet találgatni, hogy mit kapott Bagoly :)

A bevásárlókörút után ismét elszántam magam egy futásra, mondván hátha utána jobban megy a délutáni csendes pihenő. Közben fotóztam is egy kicsit.

Long Beach

Jobbra a Queen Mary óceánjáró, ma múzeumként működik,
balra viszont egy mai társa – valószínűleg nagyobb, mint ő

A strandszezonnak már vége van

Hullámtörő…

… yachtkikötővel

See you Los Angeles! Folyt. köv. :)

A sorozatjunkie mennybéli látogatása

Vallomással tartozom: menthetetlen sorozatjunkie vagyok. Aki mindig néz valamilyen sorozatot. Vagy inkább ötöt.

Az egész ügy a Jóbarátokkal kezdődött. A 2000-es évek elején már elég jól gagyogytam angolul ahhoz, hogy a több évadnyi, fejből tudott Jóbarátok-epizódokat szépen elkezdjem angolul, angol feliratokkal nézni; a nyelvtanulás hátsó szándékával. Mint az mára már letisztult, ez megállíthatatlan sorozatlavinát indított el – viszont remek módszer az angol nyelvtudásom szintentartására. Valamint az időnként elengedhetetlen agyzsibbasztásra. (Egyébként egész széles medical és forensic science szókincset eredményez a dolog, csak nem éppen időhatékony.) Mindenesetre biztos, ami biztos, a filmeket sem szokásom hanyagolni; így remek programnak ígérkezett a Warner Brothers Studio Tour-ja, melynek során mintegy három órán keresztül barangolhattunk (persze vezetéssel) a stúdió területén. Kicsit csapongó beszámoló lesz, ahogy a túránk is az volt, ami éppen útba esett, arról meséltek. A filmek és sorozatok neve alá igyekeztem linkeket rejteni, nehogy nagyon elvadult bejegyzés legyen :)

Parkolói látkép – és a Bolondos dallamok (Looney Tunes) mesékből
is ismert víztartály - még a Cartoon Network őskorszakából :)

Járgány

Ilyen kis autóval vitték körbe a csoportokat, azért vigyáztak rá, hogy ne nagyon széledjünk szét, illetve a vezetőnk gyakorlatilag végigbeszélte a három órát, mesélt, magyarázott, mutogatott, lelkesedett, rengeteg ’whoooo’ és ’wow’ kíséretében. Welcome to Hollywood!

Éppen üres lagúna trópusi jelenetekhez – lehet fűteni is a vizét,
hogy a színészek ne fagyjanak bele :)

Fészer – a The Big Bang Theory paintball-os jeleneteiből lehet ismerős :)

A „közép-nyugati kisváros” díszlet

Az épületek itt részben csak homlokzatok, részben egy-egy helyiség van mögöttük (kávézó, egyéb); a feliratokat, oszlopokat, utcai berendezést, lámpákat, ajtókilincseket minden forgatásra külön szerelik, festik, ragasztják fel – így 187-szer fel lehet használni ugyanazt a díszletet. Fő a takarékosság.

Templomocska – egyik oldala közben iskola,
a másik pedig még egy harmadik középület – mindig
abból a szögből veszik, amelyik éppen kell :)

Vannak teljesen felépített házak is; ezeket az egyes forgatások alkalmára teljesen berendezik – viszont plafonjuk nincs – ott kap helyet a megvilágítás és a szellőztetés.

Egy kis Jóbarátok – Monica és Ross szüleinek háza

… és a Central Park részlet, ahol Rachel és Phoebe futnak

Utóbbinál észrevehető, hogy valójában nagyon kicsi helyről van szó, ami a képernyőn jóval nagyobbnak látszik. Túravezetőnk szerint ahogy a „the camera adds ten pounds” mondás igaz, úgy a „the camera adds ten feet” is, vagyis minden sokkal nagyobbnak látszik, mint a valóságban. A Jóbarátokhoz és a The Big Bang Theory-hoz (magyarul elvileg Agymenők néven fut) hasonló, sokévados sorozatokhoz pedig egész konkrétan háromszög alaprajzú helyiségeket alakítanak ki és úgy veszik fel – a kamerák csak két dimenzióban látnak, így ez nem feltétlenül tűnik fel a kész anyagban. A Big Bang Theory set-jét meg is nézhettük, viszont sajnos fotózni nem lehetett. Igen, mindkét lakás nagyjából háromszög alakú és a liftes lépcsőház van köztük, viszont csak egy emeletnyi, így elvileg a gyakori jelenetekben, amikor beszélgetve mennek körbe-körbe felfelé, valójában mindig ugyanazt a döglött liftet kerülgetik :) A stúdióban egyébkként ki van állítva Sheldon Doppler-effektusos jelmeze, a 3D-sakk és az ominózus szalvéta, amelyen tényleg ez olvasható: ’To Sheldon, live long and prosper. Leonard Nimoy’ – és tényleg az ő keze írásával. Először a producerek sem gondolták, hogy sikerülni fog, aztán elküldték neki egy szívhez szóló levél kíséretében és nemcsak hogy visszakapták az aláírt szalvétát, hanem Mr. Nimoy bevallotta, hogy maga is szívesen nézi a sorozatot :)

Stúdióépületek – itt kapnak helyet a sorozatok állandóbb
(néhány évre felépített) sound stage-ei; ahol legtöbbször
élő közönség előtt veszik fel a jeleneteket hanggal együtt

Járműpark az összes eddigi Batmobile-lal és fotózkodó rajongókkal

Akad egyébként egy filmes kellékekkel tömött múzeum is – ahol sajnos fotózni megintcsak nem lehetett – tele van kosztümökkel és apróbb tárgyakkal; többek közt van egy-két Batman-jelmez, Sheldon Flash-es pólói, Ross piros pulóvere; a frissebb filmek közül pedig például az Argo-ból egy-két apróság, például a látványtervek, vagy a hamis kanadai útlevelek, amiket a filmben használtak :) Ja és egy egész emeletnyi Harry Potter motyó, kezdve a Privet Drive-táblától a leveleket ontó kandallón keresztül egy teljes kviddics-felszerelésig. Rengeteg jelmez, rózsaszín kismacskás tányérok, aztán a Tekergők Térképének egy példánya és hasonló csemegék :)

A filmek és sorozatok hétköznapi kellékeit, bútorait legtöbb esetben kölcsönzik, vagy használják évekig, de a forgatás vége után megszabadulnak szinte mindentől – nem nagyon van hol tartogatni a dolgokat. Az egyetlen díszlet, amit ebben a stúdióban egy az egyben megtartottak:

Ez :)

Igen, a Jóbarátok kedvenc kávézója – és élőben nagyon picike :D

Az utolsó forgatási nap specialitásai – lassan 10 éve a táblán :)

Érdekes dolog ez a film és sorozatvilág – hogy az ember mennyire meg tudja szeretni, azonosulni tud kitalált szereplők kitalált történetével, helyzeteivel, döntéseivel. És hogy valójában milyen furcsa és érdekes érzés ezeken a helyszíneken járni – miután jól ismeri őket az ember a képernyőről és rádöbben, hogy mennyire olyan, de mégsem teljesen olyan a valóságban, mint ahogy azt elképzelte :)

Azért persze nem lehet mindent egyszerre, nem az összes sorozatomat a Warner-nél forgatták, például szívesen megnézném a Serenity egy nagyobb makettjét (Firefly), House vagy Wilson irodáját (a csirkékkel, a labdával és a fehér táblával együtt!), vagy a Fox River Penitentiary 40-es celláját (Prison Break). Inkább nem kezdek bele a sorolásba, mert soha nem lesz vége a bejegyzésnek…

UI: Azért még Mulder és Scully FBI-igazolványai is üvegvitrint érdemelhetnének :)

UI2: És persze egy TARDIS-t is szívesen megnéznék belülről, utána is kell néznem, hogy a BBC stúdiójában lehet-e látogatást tenni :D

Hollywoodi mulatságok

A nagy fehér betűket mindenki ismeri, azt is szokás sejteni, hogy valahol ott lapulnak a domboldalban Los Angeles felett... Gondoltam, megnézni sem lehet őket olyan nagyon bonyolult, hiszen a turisták 99,99%-ának programjában szerepel a cucc. Aha. Talán pont a túlzott népszerűségnek köszönhetően (is); megközelíteni (hivatalosan) egyáltalán nem lehet a táblát és tulajdonképpen csak két pontot javasolnak a városban, ahonnan jól lehet látni. Az egyik egy hatalmas pláza a Hollywood Boulevard-on – ezt inkább mellőztük első körben – a másik pedig a Griffith Observatory, amely egy kisebb dombon csücsül a város felett.

Az obszervatórium

Ciprusok

Görögös minták

Az oda vezető út a Griffith Park-on vezet keresztül, melyet számomra elképzelhetetlen méretű és árú ingatlanok szegélyeznek.

Nem rossz környék na.

Ilyen körítés után ér fel az ember az obszervatóriumhoz, ahonnan nemcsak a betűkre, hanem egész városra remek kilátás nyílik.

Los Angeles, személyesen.

Downtown L.A.

Szélcsatorna

Greater Los Angeles – ameddig a szem ellát

A sztár - ott bújik a domboldalban

Egész csinos – bár azok az antennák némileg rontják az összképet

Emlékmű az Observatory mellett – itt forgatták
a 'Haragban a világgal' egyik híres jelenetét
(James Deanről és a filmről itt.)

A felirat kellő megcsodálása után célba vettük a Hollywood Boulevard-ot, gondoltuk, ebédelni éppen jó lesz. Meg ha már egyszer itt vagyunk, érdemes egy pillantást vetni azokra a híres csillagokra.

Útban lefelé

Megérkeztünk – mancs- és lábnyomok a Chinese Theatre előtt

Akad egy két ismert név – és idézet :)

Kevés ennél ismertebb indulatszó akad.
Nem is tudom, indulatszó ez??? Vagy indulatmondat?

Walk of Fame

Az alábbiról korábban már láttam videót, kellemesen meglepődtem, amikor egyszercsak szemben találtam magam vele: a Hollywood & Highland Center nevű plázában van ez a zongora-lépcső – a lépcsőfokokra rálépve megszólal a megfelelő hang; lehet Süss fel nap!-ot táncolni rajta :D Nyilván a mozgólépcső helyett a lépcsőzésre próbálja motiválni a népet; szeritem tök vicces ötlet :)

Zongorafokok

Gyors pizzázás és egy-egy émelyítően hatalmas süti után újra útnak eredtünk, sétáltunk egy kicsit a Hollywood Walk of Fame-en; ha már egyszer… A csillagok teljesen össze-vissza vannak, időszaktól, műfajtól, mindentől függetlenül. Egy ideig próbáltunk rendszert keresni a dologban, de nem különösebben jártunk sikerrel.

No, vajon kinek a csillagja ilyen népszerű?

Újoncok

Antik comic book store – nem csak a padlón vannak érdekességek :)
Vajon mikori lehet ez a kártya? Na, és felismeritek őt?

Hollywood Boulevard

Összességében - ahogy talán azt a bejegyzésből is sejteni lehetett, a Walk of Fame nem nyűgözött le annyira, mint amint azt az ember a hírnevéből gondolná; ellenben a Griffith Observatory környékét csak javasolni tudom mindenkinek! Azért Hollywood sem hagyott cserben, már amennyiben a filmgyártásról van szó, a következő bejegyzésünkben a hollywoodi dombok másik oldaláról hozok beszámolót!

Beharangozó :)