A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Eggishorn. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Eggishorn. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. október 16., szerda

Wallis, kövek, gleccserek

Szeptember közepe táján járt nálunk látogatóban Márti és azt terveztük, hogy valami igazán svácji, magas helyre megyünk kirándulni. Ismét az időjárás volt a programot behatároló tényező – bár lassan a jellegzetesen svájci programok közé a csöpörgő esős, felhős és kísérteties kolompokkal körített (nem látni az állatokat) kirándulást, a 15°C-os, dzsekis, augusztusi kánikulát és a ködben síelést sorolnám. Ezzel együtt megpróbálkoztunk ismét Wallis kanton meglátogatásával. Az eredeti terv Zermatt lett volna, ’A Svájci Kirándulóhely’, de útközben annyi fenyegető felhő gyülekezett arrafelé, hogy inkább egy másik csúcsot választottunk és megnéztük onnan a nyári Aleschgletschert. A téli verziót még februárban abszolváltuk Évi, alias Farkas ügynök látogatásának alkalmával.

Furkapass – valahol jobbra, három völggyel arrébb
pedig a Gotthárd-hágó


Wallis kanton – tulajdonképpen egyetlen hatalmas völgy,
2-4000 méter magas hegyekkel körülvéve


Útközben :)

Némi tanakodás után megálltunk Fiesch-ben, ahonnan kabinos felvonóval lehet felmenni a 2900 méter körüli Eggishornra. Innen nagyon szép kilátás nyílik az Aletschgletscherre.

Télen sípálya indul lefelé a felvonó tetejétől, nyárra csak
a szélét jelző botok maradnak – a kilátás viszont nem rossz


Gleccserkanyar

Az Aletsch valójában három kisebb gleccserből áll össze és ezek hozzák magukkal a szélükön felgyűlt törmeléket – innen van a gleccser közepén látható „sáros keréknyom”. Valóságban több tíz méterre egymástól.

Steinmännlik

Vagyis a kis kőrakások, melyek eredendően a turistautakat hivatottak jelezni, de nagyobb látványosságoknál néha többszáz van belőlük. Nehogy valaki eltévessze a látnivalót… de itt talán inkább uzsonna közben elkezdik az emberek rakosgatni a köveket, aztán sok uzsonna ugye sok kőtornyot szül.

Tesközelből


Később elindultunk lefelé a sípálya mentén,
hátha találunk még ezt-azt. Bejött.


Bagoly és Titkos ügynökök éppen ereszkednek – nézzétek meg
a lejtést, meg az (éppen összetekert) hálókat
a két szélén… brrr. Nem véletlenül fekete pálya.


Én fent ragadtam fotózni – Nadelhorn és környéke


A távolban pedig a Matterhornt is lehet látni –
ez a hegy van a Toblerone csokin, just sayin’


Földrajzóra – a szikla(blokk)gleccser jég és törmelék keveréke,
manapság egyre kevesebb jéggel.


Ő az. Nyáron könnyen felismerhető a széléről fakadó,
nagyon hideg és tiszta vízű forrásokról.


Később visszamásztunk a gerinc Aletsch felőli oldalára
és bámultuk a hatalmas jégfolyamot


Kicsit „koszos”


Viszont észrevettünk benne egy kis tavacskát


Ami égszínkék :)


Kanyarodik


Gleccserbordák


Közben próbáltuk megfejteni, hogy melyik csúcs melyik


Így annyira nem nehéz, de sokan vannak!


Havas közelkép


Márti is valami ilyesmi képen dolgozik éppen :)


Győző kedvence – a ratrak raklapra rakva.
Tessék ötször elmondani egymás után gyorsan, most!


Csoportkép – a reggeli „sídzsekiben is hideg van!”-hoz képest
egészen kiviggyant az idő délutánra. Vagy csak mi lettünk fagyállók.


Lefelé menet még megálltunk az átszállásnál (egyik liftből a másikba)
és sétáltunk egyet a hegyoldalban


És találtunk egy jópofa kis pálinkázót is :)

2013. február 13., szerda

Tiszta hideg Wallisban

A héten vendégünk volt Farkas ügynök, úgy döntöttünk,  mintát veszünk Svájc legjavából – futottunk egy kört Wallisban. Wallis, avagy Valais („valé”) kanton nagyrészt Svájc francia nyelvű részén található, gyakorlatilag a Rhône felső völgye – a Genfi-tóig. Azért csak nagyrészt, mert a kanton keleti csücskében inkább germán anyanyelvű bennszülöttek élnek - az általuk beszélt Walliserdütsch ("wallisi német") dialektusra mondják még az egyéb Schwiizerek is, hogy semmit sem értenek belőle. Mindazonáltal szépséges vidék ez, jobbra-balra az Alpok csúcsai, középen a völgy alján a Rhône, télen özönlenek ide a síelni vágyók, nyáron pedig egymás sarkát tapossák a kirándulók. Én meg inkább hagyom a képeket beszélni.

Útközben

Ilyenkor télvíz idején a hágók nagy része le van zárva – legtöbb esetben viszont akad alatta egy csinos kis alagút, nem áll meg az élet.

Autóvonatra várva


Hetven centi hó mindenütt – nem rossz hőszigetelés

Svájc északnyugati része felől Wallisba a Furka-hágón keresztül lehet eljutni, még viccesebben hangzik az alatta fekvő Furka-alagút neve :)

Megérkeztünk a Rhône-völgybe


Szépséges falvak sorakoznak

Az úticélunk Fiesch városka volt, onnan pedig az Eggishornt vettük célba. Már a parkolóban is éreztük, hogy ez nagyon hideg élmény lesz, de azt nem gondoltuk, hogy fent -24°C fog bennünket várni. Ettől függetlenül nem volt rossz a kilátás, gyönyörűszép, tiszta időnk volt :)

Felvonó-kilátó


Panoráma


Ott virít középen – a Matterhorn


Eggishorn - a tulajdonképpeni úticél


Mellette pedig a hó alatt bújik
a hegyoldal állandó bérlője – az Aletsch gleccser

Gleccsercsíkok

Az Eggishorn tetején annyira hideg volt, hogy szépséges gleccser ide vagy oda, muszáj volt egy húsz perc nézelődés után valami melegebb helyre menni… Így aztán a félutat választottuk, sétáltunk egyet Fiescheralp környékén, olyan 2200 méter magasságában.

Síparadicsom


Íme, a ratrak és a free-ride nyomok közötti különbség :)

(A ratrak az a gép, amivel a sípályákat (is) letolják szép egyenesre, valamint egy kicsit tömörítik a felső hóréteget, így sima, erős felülete lesz a hónak, könnyű rajta síelni. A free-ride pedig az a sístílus, amikor az ember csak úgy nekilódul a hegyoldalnak, kijelölt pálya, nyomvonal, minden nélkül, fröcsög a friss hó minden felé. Utóbbi esetben egyébként jóval szélesebb léceket használnak, ami könnyebben fent marad a havon, mint a keskeny lécek. „Sí dióhéjban” című rovatunkban most vége.)

Hótető


Farkas ügynök, a hószörny


„Ez itt a kert!”


Hangulatjelentés – azért a lábaim még megvannak :)


Farkas ügynök éppen vadászó sarki rókának álcázza magát


Hangulatjelentés fejjel lefelé :)

Bagoly is az ugrándozást választotta,
súlypont-emelkedésben viszont versenyre sem kelhettünk vele :)

Körülbelül egy óra séta után a Nap fénye kezdett gyengülni – már erősen a délutánba hajlott a nap – mi meg kezdtünk rájönni, hogy tulajdonképpen -14-15°C volt a hőmérséklet és csak az erős napfény miatt volt élhető a helyzet, így aztán kellően fázva elindultunk hazafelé :)

Útközben


Alkonyodik