A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bergen. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bergen. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 13., hétfő

Curliiiiing

Ha már egyszer északon jár az ember, a mobilgrillen készült lazacot is kipróbálta (csapatszinten), túrázásból pedig már a belső tachográfja nem enged többet (amely a rokonaim szerint egyébként belőlem egyszerűen hiányzik, ezért nem bírok megülni a hátsó felemen); szóval nem marad más, mint valami északi sportba belevágni – mi mással is kezdtünk volna, mint a curlinggel. Ami kívülről úgy fest, mintha a lényege a 20 kilós kő jégen történő kergetése lenne; de nem, az a jégkorong és azt kisebb kővel, mondhatni kaviccsal játsszák. Mostani játékunkhoz a már ismert csapathoz (Iló (Gnuuu), Zoli (Majom), Márti (ügynök nevén egyébként Titkos ügynök), Győző és jómagam) Zoli két volt lakótársa is csatlakozott; így Vaneedával és Katarinával kiegészülve vágtunk neki a jégnek.

A curling lényege, hogy a hosszú pálya végén van egy koncentrikus körökből álló célterület, na, egy lökéssel ezen belül kellene megállnia a kőnek – úgy, hogy a pálya másik végéről indul és kb. 2-3 méternyit lehet befolyásolni a kő helyzetét a pálya suvickolásával (amitől a kő egy kicsit jobban vagy éppen kevésbé csúszik). Ugyanis ha a célterület felén túlhalad, az ellenfél szorgos „továbbsepréssel” szépen kivezetheti a követ a célterületről; ellopva a pont(ok)at a másik csapattól.

Márti és Zoli várják a követ (egyikük bent tartani,
 a másik kiseperni szándékozik majd)


„Nem mész innen a kövünk közeléből?!”  – a kőhöz egyébként
nem lehet hozzáérni, csak az útját egyengetni


… ééés a kő száguld. Márti meg kiabál, hogy „Csak ügyesen!!!”

A követ elindítani egyébként nem egyszerű első próbálkozásra. Az ember valahogy félig guggolva indul; előre csúszik az ügyetlenebbik lábával, ezen van a csúszós talpú cipő; a másikkal pedig valamennyire irányít és fékez; közben pedig elengedi a követ. Nem kell lökni, csak engedni. Aztán meg imádkozik, hogy jó irányba menjen, no meg hogy megálljon a körön belül – az elején alig-alig értek el a körökhöz a köveink; de ahogy ráéreztünk, inkább a pálya másik végén csattantak a többi kövön; szóval egyáltalán nem olyan egyszerű eltalálni a megfelelő svungot.

Iló koncentrál…


… és indít – két külön eset, de szemléletes :)


Csatában

A rengeteg sepréstől az ember egészen kimelegszik, így körülbelül két óra alatt kellően bele is fárad a csúszkálásba, plusz előbb-utóbb úgy érzi; a térdén kialakulóban levő lila foltok már nem férnek el egymástól; na körülbelül ekkor érkezik el a fotós ökörködés ideje. Meg nagyjából le is jár az érdemi pályaidő :)

In eksön :)


Lelkes amatőrök :)


A curling legújabb tuti csapata – ’Márti & the dolls’;
kabalaállatukkal; Zsebibaba elsőtiszttel (a kövön!)

2013. május 9., csütörtök

Skypekonferencia helyett… kihelyezett meeting Norvégiában :)

Lettországi látogatásom után ismét fejest ugrottam a dolgos hétköznapokba, méghozzá egy Zürich-Chicago-Zürichbe – viszont az időjárás megakadályozta a várossal történő ismerkedés minden értelmes formáját. Mármint hogy én lelkes és érdeklődő turista vagyok, de minden városnéző szándékomtól eltántorított a 5-6°C, a köd és a 24 órán keresztül masszívan szakadó eső; melyet három óránként zivatarok tarkítottak dörgéssel és villámlással; valamint az a tény, hogy a szobám a hotel épületének sarkán a 15. emeleten volt és szinte folyamatosan hallani lehetett a zárt ablakon keresztül a szél süvítését. Ily módon nem is lett katasztrófa, hogy nem mostanra sikerült Mókus ügynökkel randit szerveznünk – aki egyébként mintegy 3 órányira lakik Chicagótól – legközelebb ennél csak jobb időnk lehet :)

Viszont a hétvégére sikerült összehozni egy másik, többszörös randit: Márti éppen Gnuuu-nál és Majomnál vendégeskedett Norvégiában; és valamiért mindhárman úgy gondolták, jó ötlet a csapathoz egy Bagolyt és egy jetlag-es Zsebibabát hozzáadni. Utóbbiak nem ellenkeztek, sőt minden józan ész szerinti megfontolás (pihenés, alvás, hétvége, stb.) ellenére kifejezetten egyetértettek; így aztán pénteken délelőtt 11 környékén landoltam az éjszakai műszakból (Chicago-Zürich), délután 1-től 4-ig aludtam egyet; utána pedig irány-darány Zürich-Frankfurt-Bergen. Ripsz-ropsz, hajnali egykor már szerveztük is a másnapi programot, egy hardangerfjordi kirándulást – melyből végül vízeséstúra lett. Képek. Rákattintva kinagyíthatók :)
(Ja és egyébként minden létező szempontból megérte az egész hétvége, csak lettem volna kicsit kevésbé álmossündisznó - a szerk.)

Vízesés Bergentől nem messze – harmadszori találkozásunk alkalmával is
megállásra és megcsodálásra késztetett bennünket


Patacsoportkép


Következő kiszemelt áldozatunk


A házikó terasza éppen a fenti vízesésre néz – helyzeti előny a javából :)


Mász felfelé


Majom és Bagoly lóerőkről beszélgetnek;
Márti gondolkodik, hogy ezt meddig szeretné hallgatni.


Oldalfal mohaborítással


„Egyszer ez mind a miénk lesz.”


Aztán kiderült, hogy igazából támadni készülnek


Én nem tehettem mást, mint visszatámadtam


Zoli kontrából remek profilképeket készített rólunk


Aztán a vízesés és a völgy újra átvette a hatalmat


Ágas-bogas


Márti, mielőtt még megázott volna – de nem itt fent, majd később


Le is út, fel is út


És igen, itt sikerült tetőtől talpig eláznia a vízpermetben - de azt mondja megérte :)

Némi nadrágszárítás után továbbindultunk; meg akartuk nézni a Hardangerfjordban épülő új hidat, mely a most közlekedő komp szerepét hivatott átvenni. A világ egyik leghosszabb egynyílású függőhídja lesz, de nem is ezért különleges igazán; hanem mert egyik oldalról egy 2,5 km-es a másik oldaról pedig egy 7,5 km-es alagútból lehet majd megközelíteni. Klausztrofóbiások szeretni fogják a tudatot, miközben átutaznak rajta… viszont végre egy ország, amely versenybe szállhat Svájccal, ha megszállott útépíthetnékről van szó. Bigtájm.

Hardangerfjord


Gnuuu talált egy vízinövényt, amit meg KELLETT vizsgálni.
Majom nem is lehetne büszkébb.


A háttér


Fjordkanyar


Víztükör


Fa házak, terméskő tetővel – valahogy ez nálunk fordítva szokott lenni


És tádááám, a Híd. Szerintem egész kecsesre sikerült.


Más meglátás – még építik, Majom az építési területet
is inkorporálta a kompozíciójába

Később ebédlőhelyet kerestünk, ahol tesztelhetjük a hordozható grilltálcákat – Bagolynak sütöttünk szalonnát, Mártinak és Ilónak lazacot; Zoli elvolt a virslivel; nekem jobb híján a kenyér, keksz és a cider (ejtsd: "szájdör"; almabor) jutott, de szerintem jól jártam :) Nyilván mindenki evett szinte mindenből, ami elé került; de valahogy ez maradt meg az emlékképeim között a "ki mivel lakott jól" kérdéskörből…

Piknik


A nap a túlparton időnként előbújt – és ilyen látvány hozott magával :)


Hazafelé fogtunk még egy vízesést

Márti itt is felmászott alája, mint kiderült; át lehetett sétálni alatta – csak éppen egy hatalmas jégtömbön keresztül, ami minden sár és kosz ellenére borzasztóan csúszik. Bagoly ezt nem hitte el, amíg kis híján személyesen fenékre nem esett rajta. Néha úgy érzem, mintha lenne egy 30 éves gyerekem...

Mindenesetre a vízesések szorgos vizsgálata és csodálása mellett csoportképekre is volt időnk :)

Egy sima


Egy fordított


Zárópanoráma :)

2011. augusztus 2., kedd

Farewell from Bergen

Kis késéssel, de íme az utolsó bergeni napunk gyűjteménye. Sétáltunk egy nagyot még a kedvenc helyeken,


megnéztük a Bryggent még egyszer utoljára, nem messze tőle pedig szereztünk Nórinak norvég Harry Pottert, hogy legyen miből okulnia. Meglepően tapasztaltuk, hogy a ke
ménytáblás verzió 300 koronába kerül, a papírborítósat viszont már 129-ért az ember után vágják. Ezt akár itthon is be lehetne vezetni. Mármint nem ezeket a könyvárakat, hanem azt, hogy a paperback jóval olcsóbb, mint a hardcover. (Angoltanári szösszenetünket olvasták - a szerk.)


Utána még elsétáltunk a kikötő szélén található erődbe, szép kis parkja van, egy brutális betonbunkerrel a közepén, amelyet még a második világháborúban építettek a németek - kizárólag a funkcionalitást figyelembe véve. Jelenleg némi vadszőlő tompítja az összehatást, de azért elég
furcsa ezt a betonkockát közvetlenül a középkori zömök tornyok mellett látni. Képünk jobbára csak illusztráció, mert a fasortól nem nagyon látszik az ojjektum. Jobb is.


Este összeszedegettem a cuccokat a lakás különböző pontj
airól, közben Majom ügynök is pakolászott, meg kiröhögött, amikor mondtam az ágyon tornyosuló kupacra, hogy az már szét van válogatva, a fele kézipoggyász, a fele meg nem. Bagoly eközben természetesen a napi internet-adagját vette magához, nehogy a másnapi utazás során elvonási tünetek lépjenek fel. Ezután este 11-kor még elhatároztuk magunkat egy utolsó utáni sétára, íme az egyetem botanikus kertjének üvegháza.


Utolsó szemlénken szembesültünk a helyi buli-szokásokkal, minden utcában legalá
bb egy ablakból házibuli hangjai szűrődtek ki, ugyanis annyira drága a szórakozóhelyeken az alkohol, hogy mindenki otthon iszik és csak az utolsó sört dobja be a partihelyeken. Azért csendes utcácskák is vannak, ezt az új kikötő mellett találtuk.


Ez a fjord egy másik ágában található, mint a Bryggen, itt zajlik a mindenféle teherforgalom a Møhlenpris negyedben.


A házak fölött magasodik a Fløyen és az Ulriken - még mindig nem tudok napirendre térni afelett, hogy ilyen világos van, miközben az órám 23:30-at mutat.


A fjordmenti irodák és raktárak felett pedig már lakóházak láthatók, ne
m lehet rossz innen sem a kilátás :)


Egy viszonylag meredek híd vezet át a kikötőfjord felett, gyönyörű fények mellett lehetett mindkét irányba fotózni,


és még az ipari fények sem voltak annyira zavaróak.


Éjfél után még elsétáltunk a Bryggen és a halpiac felé egy utolsó utáni szemlére, hatalmas nyüzsgés, éjszakai élet, szinte minden második hajón vacsora, kisebb-nagyobb kártyapartik, a vendéglátóipari egységek pedig zsúfolásig tömve emberekkel. Hozzá kell tenni, szombat este van és a legközelebbi nagyváros 400 km-re innen található, így aki él és mozog úgy 200-250 km-es körzetben, az idejön flesselni, ha ez a program. No meg nyár van, mert azért ugyanez 2 fokban, szakadó esőben és délután négykor koromsötétben nem menő.


Ezzel a képpel búcsúzunk, de nem sokáig - stay tuned for the next mission under the codename 'The Big Smoke and the Auld Reekie in a Nutshell'!