A távol-keleti szabadság mellett azért dolgozni is kellett, ez nekem novemberben
szinte az egész hónapban Miamit jelentette (pfff, sosem fogjuk utolérni magunkat blogilag... de azért let's try). Bár az első út még belelógott a
hurrikánszezon végébe és az üvöltő szél miatt olyan sok kedvem nem volt nyakamba
venni a várost, összességében nem rossz novemberben másfél hetente Floridába
rohangálni :)
Második
alkalommal egy kolléginámmal együtt beneveztünk egy ilyen buszos városnéző
túrába – ezzel egyrészt megússzuk az autóbérlést, másrészt hallunk is legalább
valamit Miamiról. A túrát Miami Beach-en kezdtük, aztán be a városba, ott is
először a déli részein néztünk körül (Coconut Grove, Little Havana, etc.),
végül pedig a belvároson keresztülbuszozva South Beach-en fejeztük be.
Térkép
Miami-ban,
illetve Miami Beach-en igen jellegzetesek az art déco stílusban épült épületek
– az igazán meghatározóak zömmel a 1920-as és ’40-es évek között épültek.
Ezekre nagyon vigyáznak, igyekeznek megőrizni eredeti állapotukban, a stílus
különböző elemei rengeteg azóta épült épületben is visszaköszönnek.
A
miami beach-i art déco viszont szerintem valahogy sokkal színesebb.
Talán
leginkább az jut eszembe róla, hogy színes, szagos, szélesvásznú. És közben
szögletes is egy kicsit.
Az
egyetlen állami középiskola Miami Beach-en – 3000-nél is több tanulóval. El nem
tudom képzelni, milyen lehet ekkora középiskolába járni, vagy ott dolgozni –
Európában egy ekkora létszámú tanintézmény elmegy egyetemei kampusznak.
A
kétszintes, nyitott városnéző busz nem rossz mondjuk egy New York-szerű
nagyvárosban, Miamit azonban elsősorban nem erre találták ki – hiába
figyelmeztették a népet állandóan a ’low-hanging branches’-re (alacsonyan lógó
ágak)…
A
túravezetőnknek – aki állt a busz felső szintjén – pedig időnként az alacsonyan
elhelyezkedő közlekedési lámpák elől kellett elhajolnia…
Park
a New World Center előtt – a rácsos tölcsérekben lakó
bugainvilleák hatalmas, ernyőszerű
árnyékolók lesznek egyszer, ha megnőnek
bugainvilleák hatalmas, ernyőszerű
árnyékolók lesznek egyszer, ha megnőnek
A
New World Centerben elsősorban klasszikus koncerteket, előadásokat rendeznek,
saját szimfonikus zenekaruk is van és az előadások egy részét a parkból is
lehet követni – az épület oldalára vetítik projektorral a közvetítést :)
Ezt
a fafélét korábban Puerto Ricóban láttam, angolul flamboyant tree a neve,
ugyanis távolról úgy néz ki, mintha sok kis láng ülne rajta
Miami
Beach és Miami belvárosa között egy sor sziget található, ahol a tehetősek
tengetik napjaikat kertes villákban.
Van
olyan túra, amely a hírességek házai előtt viszi végig a vendégeket, egyesével
bemutatva, hogy ez itt Julio Iglesias háza, ez itt Gloria Estefan villája, ez
itt Shaquille O’Neil-é volt, amíg a Heat-nél játszott, most egy orosz oligarcháé… erről egy másik
bejegyzésben is lesz szó, mert egy későbbi látogatás alkalmával befürödtünk
ilyennel és a városnéző hajókázás helyett itt kötöttünk ki…
Azért
a háttérben lakni sem lehet rossz – bár a hurrikánszezon
(és a napokig tomboló erős szél)
talán nem akkora poén a tizenötödiken
(és a napokig tomboló erős szél)
talán nem akkora poén a tizenötödiken
Folytatása következik. Holnap megyünk tovább =)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése