Stanley
után még megálltunk Aberdeenben, mielőtt visszamentünk volna a metropliszba (az
előző rész itt található), ugyanis a buszos túrához tartozott egy úgynevezett
’sampan ride’.
van benne úgy, mint a négyeshatos megállói
Szóval
Aberdeen partjainál (a térképen a B környéke) hajókáztunk egy órát ezzel a
sampannal; egy ősöreg bácsi vezette a járgányt. Az öbölben rengeteg hajó
horgonyzott, részben halászhajók, részben lakóhajók, részben talán is-is. Körben
pedig toronyház toronyház hátán.
A
csónakázás után visszaültünk a buszra, folytattuk a túrát. A rengeteg toronyház
után végre sorrakerült egy olyan része is Hongkongnak, melyet nem bontottak le az
utóbbi évtizedekben, hogy negyven emeletet építsenek a helyükre. Sajnos elég
tempósan ment a busz ezen a részen (is), így csak egy kicsit elmosódva sikerült
megörökítenem.
És
ha már az építkezésről van szó, ilyesmi bambusz-
felépítményeket egész sok helyen látni a városban
felépítményeket egész sok helyen látni a városban
Bank
of China Tower – bank és kemény dollárok ide vagy oda,
az épületet a Feng shui elveinek figyelembevételével tervezték,
nehogy a gonosz szellemek ártsanak a dollárgyűjtésnek.
az épületet a Feng shui elveinek figyelembevételével tervezték,
nehogy a gonosz szellemek ártsanak a dollárgyűjtésnek.
a
Hongkong-sziget legmagasabb épülete
Kicsit
több, mint 400 méter magas (így valamivel alacsonyabb, mint a Kowloonban található
International Commerce Centre), viszont testvérkéjével, az One IFC-vel együtt
nagyobb területű és több cégnek ad otthont, mint az ICC. És filmben is
láthattuk már, többek között A sötét lovagban szerepelt, ahol Batman a Two IFC-ről siklik alá az One IFC-re, bombaugrással berobban az ablakon majd némi csetepaté után magával viszi a szökött könyvelőt, hogy az tanúskodjon Joker ellen Gotham City-ben. Érdeklődők itt megtekinthetik =)
A
napot a buszos túrázás esti verziójával zártuk. Hongkong estére neonfény ruhát
ölt, ami így karácsony előtt (november végén jártunk arrafelé) meg volt
spékelve az ünnepi díszkivilágítással.
Utóbbi
egy nyitott tetejű buszban annyira nem volt vicces. Egy dolog, hogy hangos, de roppant
büdös is a kipufogógázok miatt. Nem szeretném tudni, hogy milyen
koncentrációban mit tartalmazott az alagút levegője, de hogy többet nem
szeretnék rajta így áthaladni, az tuti.
A
buszos kör után pedig megszabadulva négy- (talán hat?)kerekű paripánktól, még
sétáltunk egyet a kikötőben. Olyan tájon felnőve, ahol időnként csak egy-egy
villanypózna töri meg a dombok egymásutánját, nekem valahol hihetetlen látvány,
hogy ennyi sok ember él egymás hegyén-hátán… Nyilván mindkettőnek megvannak a
maga történelmi okai, meg nem összehasonlítható a kettő egymással, de ehhez
képest a Dunántúl végtelen pusztaságnak tűnik, Gazdagrét pedig szellős
kertvárosnak. Szóval zárásképpen egy-két kép az esti sétáról.
A
Hongkong-sziget távoli csücske – lakóházak,
itt azért nem csinálnak szinte nappali világosságot
neon reklámfényekkel
itt azért nem csinálnak szinte nappali világosságot
neon reklámfényekkel
Baloldalt
a magas épület a Central Plaza, középen a kékes-háromszöges a Bank of China
Tower, jobbra pedig a két IFC a kép szélén. Folytatása következik =)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése