Miami tulajdonképpen kétnyelvű város, ami nagyrészt a Karib-tenger szigeteiről történő
bevándorlásnak köszönhető. Ennek egyik kevésbé ismert, de Miamiban nagyon is
meghatározó szeletére emlékszik az alább látható emlékmű. Az 'Operation Peter Pan' elnevezésű CIA-akció keretei között ugyanis Castro hatalomra
kerülése után, 1960 és 1962 között több, mint 14 ezer kiskorú érkezett Kubából, akiket a szüleik egy azóta sokat vitatott rádiópropaganda hatására küldtek el. A propaganda ugyanis azt hangoztatta, hogy a Castro-rezsim hamarost el fogja szakítani a gyerekeket a családjaiktól és munkatáborokba küldi őket. A bevándorlási
hivatal akkoriban az előző bejegyzés végén szereplő Freedom Towerben működött,
az érkező gyerekeket itt gyűjtötték össze és küldték tovább rokonokhoz, fogadócsaládokhoz vagy gyermekotthonokba. A
házat a hátán cipelő kisfiú ezeknek a gyerekeknek állít emléket. Sokan közülök Miamiban maradtak, vagy később visszatértek ide, meg tudták vetni a lábukat és fontos tagjai lettek a kubai közösségnek. A város második legnagyobb kisebbsége egyébként a
puerto ricóiak, a szigetről sokan jönnek át ide néhány évre dolgozni.
Hazafelé
áramló tömeg egy high school előtt –
nézzétek meg a háttérben álló hatalmas fát is, nem semmi :)
nézzétek meg a háttérben álló hatalmas fát is, nem semmi :)
Ami
Miamiban elképesztő, hogy szinte minden négyzetcentiméteren nő valami, amit nem
borít aszfalt, vagy nem építettek rá házat. És ha az a valami bokornál nagyobb,
akkor rajta is nőnek még dolgok. A másik, ami nagyon tetszik, hogy erre korábbi évtizedekben is odafigyeltek, ma meg vigyáznak; egy csomó helyen olyan fasorokat látni, melyeket 50-100 évvel ezelőtt telepítettek és mára árnyas utcák nyúlnak
el alattuk, ami biztosan nem elhanyagolandó a nyári 40°C-ban :)
Zsb ügynök meg ázna az esőben (az közben rákezdte),
ha nem lenne ilyen menő instant turista-esőkabátja
Coral Gables tulajdonképpen már Miamival szomszédos, de teljesen egybenőtt vele, itt
található többek között a University of Miami is. Ja és a lakosság majd
egyharmada kubai származású.
És
szomszédos Miami Little Havana negyedével
A
déli kitérő után visszaértünk a belvárosba – amely néhány utca erejéig egészen úgy
festett a dolog, mint egy átlagos amerikai nagyváros.
Azért
a klasszikus keleti parton nincs ennyi fehér épület :)
Miami
területe már 10 000 évvel ezelőtt lakott volt, a Miami folyó deltájában
találták meg az első települések nyomait. A spanyolok érkezésekor a tequesta
törzs tagjai éltek a környéken, legnagyobb településük a mai Miami területén
volt. Az európaiak által behozott betegségek és a krík törzzsel folytatott
harcok két évszázad alatt szinte teljesen kiirtották a tequestákat… A fenti
ásatáson az egyik, még feltáratlan településüket találták meg és mérik fel,
mielőtt újabb 80 emeletet húznának a tetejébe…
Többek
között itt található a Miami Heat kosárlabdacsapat
otthona, a American Airlines Arena - éppen meccsre készülnek
otthona, a American Airlines Arena - éppen meccsre készülnek
A
Fisher Islandre még bemenni sem lehet, hacsak nincs meghívód egy lakótól. Saját
iskola, saját hivatalok, saját boltok és éttermek, diszkréció a köbön.
Igazából
este hét körül, de a jetlaggel megtoldott tizenkét órás városnézés és mászkálás
végén ez már bőven éjszakának tűnt. Szóval nagyjából ez fért bele egy egész
napba Miamiban, másnap már koradélután jöttünk hazafelé, így ott csak a
tisztességes reggeli és a futás fért bele a tízórás hazaút előtt. Sokan
kérdezik, hogy nem túl hektikus-e a munkarendem, lehet-e ezt bírni. Végülis
igen, csak meg kell tanulni a ’majd legközelebb’ és a ’ma este inkább alszom’
mondatokat =)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése