2013. november 21., csütörtök

Bagoly oroszlánok között

Az észak-amerikai kiruccanások mellett október végére kaptam még egy Johannesburgot. Régen jártam már arrafelé, Bagolynak pedig éppen akadt egy szabad hétvégéje; úgyhogy elkísért, hogy ő is egy kicsit meghódíthassa Dél-Afrikát :)

Johannesburg környékén több vadaspark is található, előző látogatásom alkalmával a fantáziadús nevű Lion Parkban jártam, most a még fantáziadúsabb nevű Lion and Rhino Parkban néztünk körül. Persze nem csak oroszlánok és orrszarvúk voltak, hanem még egy sereg más állat is (a mongúztól a vízilóig); de valamiért ezek lettek a park címerállatai. A Lion and Rhino Park Johannesburg központjától jó 50 kilométerre található, jóval nagyobb, mint a Lion Park, ugyanakkor sokkal kevesebb látogatóval találkoztunk, mint az utóbbiban. A simogatós állatok szempontjából ez biztosan könnyebbség a mindennapokban; de vajon a látogatottság és a költségvetés milyen viszonyban állnak egymással?

A korábbihoz hasonlóan a túra kútba ugrott volna egy helyi vezető és az autója nélkül – nem hinném, hogy az autókölcsönzők garanciaszerződése tartalmazná, hogy oroszlánok között, hepehupás és itt-ott vízmosásokkal teli földúton is lehet zúzni a járgányokkal. A fickó egyébként ügyesen vezetett, meg minden, de a kisbusz néha egészen félelmetesen dülöngélt az úton, mintha egy hatalmas, kicsit ütött-kopott golyót gurítottak volna egy hepehupás vájatban. Ja és végülis hárman mentünk, az egyik kollégámnak ez volt a második longhaul útja, még sosem járt Dél-Afrikában, így mondtam neki, hogy ha van kedve, jöjjön velünk körülnézni az oroszlánok között. Nagyon tetszett neki a program, az különösen, hogy egy hatalmas pitont is meg lehetett tapogatni, sőt a nyakába is vehette, na hát ettől teljesen oda meg vissza volt :) A kígyót én is bevállaltam, de Bagoly inkább csak távolról szemlélte – elég nagynak tűnt neki onnan is.

Dél-Afrika


Ezek a fejek… :)


Johannesburg és szinte az egész Gauteng provincia a Highveld fennsíkon
fekszik, nagyjából 1500 méterrel a tenger szintje felett.


Méltóság


A szavannán fű rendszeres leégése normális, sőt, szükséges dolog,
a növényzet megújulását biztosítja – nyilván a parkban
tervezetten, szakaszosan csinálják, nem egyszerre az egészet…


Vadkutya-szieszta


Tesók

A park egyik kiemelt projektje a fehér oroszlánok védelme és szaporítása. A fehér oroszlánok nem albínók (az albínóknak nincs festékanyag a kültakarójukban, a bőr rózsaszín, a szőr hófehér és a szem piros, legyen szó emberről vagy állatról); hanem egy recesszív allél (génváltozat) miatt kialakuló világosabb fenotípus (megjelenési forma). Olyasmi, mint nálunk a vörös hajú, kék szemű, világos bőrű emberek. A fehér oroszlánok a tudomány mai állása szerint Dél-Afrika egyik tartományában, Timbavati-ban őshonosak. A legutóbbi időktől eltekintve úgy gondolták, hogy a világos színűk miatt a vadonban nem tudnak olyan jól vadászni, mint sötétebb társaik, emiatt ahogy csak lehetett, tenyésztették őket állatkertekben és vadasparkokban, nehogy eltűnjön. Az elmúlt években azonban néhány példányt visszahelyeztek eredeti élőhelyükre (persze rezervátumba, mert szabadon élő oroszlánok az élőhelyek szűkössége miatt már nincsenek Dél-Afrikában) és meglepődve tapasztalták, hogy jelentős ideig el tudtak lenni emberi beavatkozás nélkül; nem volt különösebb gondjuk a táplálékszerzéssel. Így most gondolkodnak rajta, hogy akkor most tényleg nem tudna megélni egy fehér oroszlán a vadonban, vagy mégis. Mármint, hogy mi a tudományos konszenzus. Egyébként a fehér oroszlánok a helyi hagyományok szerint isteni, szent állatok, tisztelet övezi őket.

Tényleg szívás lehet ilyen szőkén vadászni próbálni
a barnás színvilágú szavannában
(kattintással nagyobb lesz a kép, könnyen látszanak a fehér oroszlánok)


Közelről – azért a rácson mégsem dugtam be az objektívet


Pillanatkép – az oroszlán-territórium őrbódéjának kiskertje :)


Itt a gepárd, hol a gepárd?


Pöttyösben


Ugye milyen fontos a rejtőszín?


Oroszlánetető, az előző heti ebéd maradékaival.
Egyszer megnézném, milyen egy etetés, de csak távolról.


Azért a táj közben még mindig szépséges :)


Fenevad a tóparton


Pyjama donkeys – így mutatta be a zebrákat a vezetőnk
(„pizsamás szamarak” – a szerk.)

Egyébként állatfelismerésben tök profi volt, elég hamar meglátta őket (a rejtőszínek miatt nem mindig volt egyszerű) és általában mondott róla egy-két érdekességet is; amiken jót lehetett mosolyogni. Például, hogy a fehér orrszarvúk maguk előtt szeretik terelgetni a gyereküket, mint ahogy sokszor a világos bőrű anyukák is kenguruban meg kendőben elöl viszik a babákat, ugyanekkor a fekete orrszarvúknál a borjú az anyja után megy, mint ahogy az afrikai anyukák a hátukra szokták kötni a kendőkben a babákat :)

Ők most esznek, egymás mellett,
de a kicsi azért megnézett bennünket magának


Apróságok szőrmentén – szövőmadárfészek


Kisoroszlánokkal – azért a kép alapján ez is csak macska


Bagoly el volt hűlve rajta, hogy ez még csak 6 hónapos.
És akkora, mint egy tehénborjú.


Hatalmas tappancsokkal


Csoportkép (a kölyök különösen jóban volt Michael-lel, a kollégámmal)

Később egy gepárdhoz is szerencsénk volt a simogatórészlegben (persze a saját felelősségünkre, és 'a park nem felelős semmiért' nyilatkozat aláírása után); ő viszont még jobban meglepett minket, mint a hasat vakartató és dörgölőző oroszlánok.

Ugyanis elkezdett dorombolni :)
(A képen éppen e feletti meglepődésem látszik.)

Ja, és ami nem rémlett teljesen az előző látogatásról, az az, hogy az oroszlánszag kifejezés nem véletlenül született... Meg, hogy a bundájuk elég poros tud lenni, ami a szőrön levő faggyúval együtt egész szép bevonatot képez az ember kezén, már 2 perc után is. Az állatsimogató után így a következő lépés a kézmosás volt, arról nem is beszélve, hogy a nagymacskák nyálában több olyan baktérium is akad, ami nem tesz jót az emberi szervezetnek, ha belekerül. És mivel ők is macskák, és nyalogatással tisztítják a szőrüket, ezért már egy kis simogatás után is össze lehet tőlük szedni egy némi parvovírust vagy toxoplazmózist - már ha kihagyjuk az alapos kézmosást. Kár, hogy ezt ráadásul utólag tudtam meg a honlapról, ott nem volt kiírva, csak az, hogy moss kezet!!! Szerintem ha részleteznék, hogy mi mindent lehet összeszedni tőlük, senki nem gondolkodna, hogy szükséges-e kezet mosni oroszlánsimogatás után...

A simogatótól nem messze voltak gyalog bejártható részei is a vadasparknak, itt egyrészt más nagymacskák kölykei (tigrisek, leopárdok, párducok), másrészt a kisebb lakók tanyáztak, néztünk monguzt, sivatagi rókát, hatalmas, zsebkendő méretű fülekkel, de akadt cibetmacska és ocelot is.

Legfotogénebbek viszont a krokodilbébik voltak


Volt egy egész medencényi belőlük :)


Pikkelyparti


Nyitva-zárva-nyitva

A simogató után még körülnéztünk a park másik felén, ahol közelről lehetett látni a nagymacskákat - el is felejtettem, hogy mekkora is egy felnőtt, hím oroszlán, a szibériai tigrisekről nem is beszélve. Brrr. De szépséges állatok, na.

Kifelé menet pedig egy orrszarvú-koma
még megtisztelt bennünket egy profi beállással

To be continued :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése