Gizgazok, dögök és világok

Ezeken a szubtrópusi tájakon mindig lenyűgöz az az egyszerű tény, hogy a nagyszüleim teljes cserepes növényállománya (ennek a kifejezésnek nem vagyok teljesen biztos a pontos helyesírásában – a szerk.) a szabadban él és virul. Tömegesen. Mint nálunk a disznóparéj vagy a libatop szokott. (Szenvedelmes kertész, gyomlálni szerető olvasók előnyben.)

Például ez a Scindapsus példány, a fene tudja hány tő is ez

A világ legstrapatűrőbb szobanövénye.
Legalábbis túléli a kicsit hektikus öntözési rendemet. Meg Vegatigrisét is :)

A sok zöldség feletti örömem egyébként előbb-utóbb parkba szokott vezetni; így történt Bangkokban is. Képek.

Bejárat – ad hoc vendéglátóipari egységgel

Gym in the park – bár a rózsaszín festékről itt már lemondtak

Környék – egyébként egy kórház épületei

Sárgasapkás

Magasított vízikert – ismét egy teljes otthoni virágbolt kínálata

Bámészkodik az ember…

… aztán egyszercsak komótosan ez sétál keresztbe a rekortánon.

Valami szalagos varánusz-féle, ennyit sikerült kiderítenem

Angolul vicces neve van: ’water monitor’ :)

Buddha-szentély – néha a legváratlanabb helyeken találni egyet-egyet

A parkban tett séta – illetve az összes fellelhető varánusz bekerítése és megfigyelése – után még bepillantást nyerhettem a helyi felső tízezer életébe. Egész pontosan a magas metróállomásokról egész jó kilátás nyílik egyébként olyan helyekre, ahova nem nagyon tenném be a lábam.

Felfelé mászva a három emeletnyi lépcsőn

Golfpálya Bangkok központjában 

Siam Paragon – a helyi Rodeo Drive. És tömve van.

Valahogy nekem nagyon kontrasztos, hogy néhány negyeddel arrébb meg egymást érik a tákolt házak, közműellátás nélkül, zsúfoltan, koszosan és rengeteg emberrel. Tudom, kapitalizmus, világgazdaság, satöbbi, de akkor is. Miért jut egyik embernek több, a másiknak kevesebb? (Csak mint költői kérdés.) Egyébként a bangkoki zsúfoltság és a rengeteg ember kapcsán, tessék beletekinteni az alábbi TED videóba, 06:00-tól kb. 06:40-ig. Forrás: innen.

 

Igen :)

Ja, és ha már közelségről van szó – ezen
a csatornán naponta tízezrek ingáznak munkába

Sétám vége felé fekete fellegek kezdtek gyűlni, szó szerint, ezért jobbnak láttam visszatérni a szállásomra, mielőtt elindul az égi áldás – ki tudja, ezen a vidéken ez milyen instant özönvízzel jár.

Zsebibaba elsőtiszttel aggódva szemléljük az égi háború előkészületeit

Nem csalódtunk, két óra masszív esővel,
dörgéssel és villámlással köszönt el tőlünk Bangkok

Mindkettőnk nevében köszönjük a figyelmet! Legközelebb még mindig keletre megyünk, de nem ennyire :)