Curliiiiing

Ha már egyszer északon jár az ember, a mobilgrillen készült lazacot is kipróbálta (csapatszinten), túrázásból pedig már a belső tachográfja nem enged többet (amely a rokonaim szerint egyébként belőlem egyszerűen hiányzik, ezért nem bírok megülni a hátsó felemen); szóval nem marad más, mint valami északi sportba belevágni – mi mással is kezdtünk volna, mint a curlinggel. Ami kívülről úgy fest, mintha a lényege a 20 kilós kő jégen történő kergetése lenne; de nem, az a jégkorong és azt kisebb kővel, mondhatni kaviccsal játsszák. Mostani játékunkhoz a már ismert csapathoz (Iló (Gnuuu), Zoli (Majom), Márti (ügynök nevén egyébként Titkos ügynök), Győző és jómagam) Zoli két volt lakótársa is csatlakozott; így Vaneedával és Katarinával kiegészülve vágtunk neki a jégnek.

A curling lényege, hogy a hosszú pálya végén van egy koncentrikus körökből álló célterület, na, egy lökéssel ezen belül kellene megállnia a kőnek – úgy, hogy a pálya másik végéről indul és kb. 2-3 méternyit lehet befolyásolni a kő helyzetét a pálya suvickolásával (amitől a kő egy kicsit jobban vagy éppen kevésbé csúszik). Ugyanis ha a célterület felén túlhalad, az ellenfél szorgos „továbbsepréssel” szépen kivezetheti a követ a célterületről; ellopva a pont(ok)at a másik csapattól.

Márti és Zoli várják a követ (egyikük bent tartani,
 a másik kiseperni szándékozik majd)

„Nem mész innen a kövünk közeléből?!”  – a kőhöz egyébként
nem lehet hozzáérni, csak az útját egyengetni

… ééés a kő száguld. Márti meg kiabál, hogy „Csak ügyesen!!!”

A követ elindítani egyébként nem egyszerű első próbálkozásra. Az ember valahogy félig guggolva indul; előre csúszik az ügyetlenebbik lábával, ezen van a csúszós talpú cipő; a másikkal pedig valamennyire irányít és fékez; közben pedig elengedi a követ. Nem kell lökni, csak engedni. Aztán meg imádkozik, hogy jó irányba menjen, no meg hogy megálljon a körön belül – az elején alig-alig értek el a körökhöz a köveink; de ahogy ráéreztünk, inkább a pálya másik végén csattantak a többi kövön; szóval egyáltalán nem olyan egyszerű eltalálni a megfelelő svungot.

Iló koncentrál…

… és indít – két külön eset, de szemléletes :)

Csatában

A rengeteg sepréstől az ember egészen kimelegszik, így körülbelül két óra alatt kellően bele is fárad a csúszkálásba, plusz előbb-utóbb úgy érzi; a térdén kialakulóban levő lila foltok már nem férnek el egymástól; na körülbelül ekkor érkezik el a fotós ökörködés ideje. Meg nagyjából le is jár az érdemi pályaidő :)

In eksön :)

Lelkes amatőrök :)

A curling legújabb tuti csapata – ’Márti & the dolls’;
kabalaállatukkal; Zsebibaba elsőtiszttel (a kövön!)