Glacier Country

Az elgondolkoztató Christchurch után következő programpontunk a nagyon turistás ’Glacier Country’ volt – vagyis a Southern Alps két legnépszerűbb gleccserét, a Franz Josef Glaciert és a Fox Glaciert látogattuk meg. Ezek nyúlnak talán a legmélyebbre a hegyoldalban, a nyelvük kb. 300 méteres tengerszint feletti magasságban van jelenleg – emiatt is lettek ilyen népszerűek, még a 2000-es évek elején is gyakorlatilag fel lehetett rájuk sétálni. Mint a gleccserek nagy része a világon, ezek is rohamléptekben olvadnak, így 2012 óta csak helikopterrel lehet feljutni, ha valaki gleccsert akar rajtuk mászni. A földi megtekintőknek marad a folyómederben mászás és a 150-200 méterről való megcsodálás. Azért utóbbi sem rossz :)

A hegytető – a csúcsok 3000 méter felettiek

Közben a patakparton dús, mérsékeltövi esőerdő nődögél

Franz Josef a hegyoldalban

Igen, arról az I. Ferenc Józsefről nevezték el,
 egy osztrák felfedező volt a keresztapa, aki akkoriban járt itt.

Az utóbbi évek fogyása

Kiértünk a folyómederbe

Tényleg nagyon alpesi hangulata van,
 nem véletlenül lett Southern Alps a hegység

Pöttöm vízesés

Perspektíva – közben azért az is látszik,
 hogy az idővel nem volt egetverő szerencsénk

Gleccsercsiszolta hullámok

Zúdul a tenger felé – itt nincs túl messze

Franz Josef és a felborult fehéregyensúly

Itt már mellettünk is gleccser van (a koszos kékség)

Kidugja a nyelvét

A terepet egyébként minden nap ellenőrzik, és ha kell, újrarendezik a bemutatóhelyeket, hogy csak olyan közelségbe engedjék a látogatókat, ahol még egy nagyobb jégomlás vagy leszakadó gleccserdarab esetén is biztonságban vannak. A gleccser maori neve 'Hinehukatere könnyei' - a történet szerint a derék maori fiatalember, Hinehukatere a hegymászás közben lezuhant kedvesét siratta a völgyben, míg megfagytak a könnyei és így lett a gleccser.

Tükörsima. Illetve tükörhullámos.

Olvadékvíz

Franz Josef Glacier

Részletek következnek

Barlangszáj

Kék tövisek

Szépséges szín

Visszanéz a völgybe

A folyómederben sok helyen láttuk
ezeket a vöröses mohaszerűségeket

Ha valaki tudja mik ezek és miért pont itt laknak,
 ne habozzon megosztani velünk!

Miután megcsodáltuk a Franz Josefet, visszamásztunk
 a folyómedren – a végén van egy kis hupli, amire fel lehet mászni

És megcsodálni, ahogy az alsó felhőréteg betakar mindent

Azért a nyelve kilóg :)

Az előző napi párszáz kilométer eredménye – és ugye majdnem
 olyanok az új-zélandi rendszámok, mint a magyarországiak :)

Franz Josef után toltunk egy gyors ebédet,
 aztán átgurultunk a Fox Glacier-hez

Egészen olyan, mint a szomszédos völgy

Itt már az autóknak is összetúrtak egy hatalmas rámpát,
 hogy közelebb legyen a parkoló a gleccser nyelvéhez

A tövében viszont nagyon szép vizű kis tavacska alakult ki

Miközbena az ember a folyóvölgyben talpal a kövek között, a feje felett állandóan zúgnak a helikopterek, viszik fel-le a lelkes gleccsermászókat. Non-stop. Mi azért úgy döntöttünk, ha egyszer ilyesmire adjuk a fejünket, az inkább Svájcban lesz :)

Hordalékszigetek

A Fox Glacier nyelve

Friss omlással

Barázdák

Kupac

Gleccserpermet

Apróság

Gleccservölgy

A Foxhoz sem lehetett sokkal közelebb menni, mint 200 méter. A svájci tapasztalatok után ez egy kicsit meglepett bennünket, ott sokkal közelebb lehet menni hozzájuk, meg rengeteg helyen felülről meg lehet csodálni őket és nem csak helikopterrel tudják felvinni a népeket.

Zöld-fehér-piros

A töltés melletti tavacska színe kifelé menet :)

A gleccservizit után elég tempósan szedni kellett a kerekeinket, még aznap el akartunk jutni Queenstownig, hogy másnap már a norvégiai emlékeket felidézve fjordokat nézhessünk. Szóval autóba be, két sáv, keskeny hidak, rengeteg birka és minimális forgalom. Vagy 300 kilométeren keresztül.

Figyelmeztetés minden ilyen híd előtt

Tényleg az

Párszáz kilométer szépség - ez éppen tengerpart

Erdővel

Hegyekkel-völgyekkel

Csak fehér birkákkal és csak fekete tehenekkel :)

Őzfélékkel

Szépséges roadtrip-hangulattal

Valahol már a Lake Hawea partján

Nem lehet betelni vele

Végül nem jutottunk el egészen Queenstownig, megálltunk a tőle kb. egy órányira levő Cromwellben éjszakára – mondván, hogy inkább világosban autókázzunk, ebben az országban az is felér egy egész napos természetfilmmel :)

Ugye? :)