Az év első leckéje Alice Springshez köthető: ne vegyetek január 1-jén délelőttre repülőjegyet. Soha. A szilveszteri
bulit Bagoly és én fél kettő körül zártuk, Márti és Alison a pezsgőfürdőt fél
négykor még nyitották… ja és 11:20-kor indult a repülőnk Alice Springsbe, a
nagy sivatagi túrára. Elértük, de zombik voltunk, nem kicsit. Főleg Márti :)
Azt még megállapítottuk, hogy bár mindhárman sokat rohangásztunk a világban, ez
az első közös repülőutunk hármasban – ADL-ASP, ezt sem gondoltuk volna, hogy a
Föld túlsó feléig kell elmásznunk érte :)
A
kék-sárga kilátást (Adelaide & tengerpart) felszállás után elég hamar
lecseréltük vörösre – Alice Springs bent ül a kontinens közepén, jó ezer kilométeres
sugarú körben vörös homokkal körülvéve. Nem véletlenül hívják Red Centre-nek a vidéket.
Mivel
nehéz őket csarnokban tartani, a rozsdásodást elkerülendő igyekeznek őket olyan
helyen parkolni, ahol kevés eső esik.
A
reptéren szereztünk járgányt a következő napokra, lepakoltunk a kis hostelben
és nyakunkba vettük a várost – sok innivalót és légkondis kajahelyet keresve
a laza 40°C-ban.
Anzac
= Australian and New Zealand Army Corps, a nevet eredetileg az az
auszrál-új-zélandi hadtest kapta, melyet röviddel az első világháború kitörése
után hoztak lérte - Gallipolinál partra szállva harcoltak a török csapatok ellen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése