2015. február 23., hétfő

The Twelve Apostles

Szóval tovább a Great Ocean Roadon. A koalalátogatás után Kennet Rivernél még fürödtünk egyet – pontosabban végül csak Bagoly, én túl hidegnek ítéltem a vizet. Bagoly kb. negyed óráig bírta, de mivel ennyi idő után is csak fázott – ugye eredendően az ember azt gondolja, hogy ja, majd biztos hozzászokik a vízhez és akkor már jó lesz – szóval ez nem jött be, inkább Bagoly jött ki.

Strand


Kavicsok


Felkavart homok – minden egyes alkalommal máshogy
 folyik vissza a víz a partot érő hullámok után


Hullámtörő


Átfutnak rajta


Végig


Jön a következő


Nem tudom mi olyan különleges a vízparton, tengerparton,
 de valahogy szeretnek ott lenni az emberek


Folyópart


Az édesvíz itt is sokkal melegebb, mint a tenger


Nem sokkal később az út egy időre elkanyarodik a tengertől


Erdős-árnyas


Kanyargós


Felhős


Estére eljutottunk a Twelve Apostles-ig (A Tizenkét Apostol) :)


Hosszú út volt (meg még milyen jó lesz
a 220 km a sötétben visszafelé), de tökre megérte


Valójában nincs 12 ezekből a sziklaoszlopokból, de
 hagyománytiszteletből megtartották a nevet


Ki lehet sétálni a szirtek közé az egyik még megmaradt íven


És még szerencsénk is volt, mert még a Nap is
 kisütött egy utolsó körre mielőtt lenyugodott


Napsütötte sárga falak – évi két centimétert
 farag le belőlük a hullámzás


És bár időről időre elkopnak kőtornyok,
 előbb-utóbb lesznek újak is :)


Napfényes


Színvilág


Jellegzetes


Sziklaszínek


Búcsúkép fentről

Nem messze található ugyanis a Gibson Steps, ahol le lehet menni a tengerpartra.

Kilátás jobbra (erre vannak az Apostolok)


Körülnéz balra


A strandnak nagy előnye az Apostolokkal szemben,
 hogy nem kell lökdösődni a jó kilátásért :)


Hullámok, naplemente, mi kell még?


Égszínek 1.


Égszínek 2.


A végére még a Nap is kinézett a felhők közül


Tűzgömb


És ezek csak a leválogatott képek...
de nem lehetett betelni a témával.


Óriás a vízben


Alkonyat


Apróságok


Valami sirályféle kacsázott errefelé


Napnyugta over, vége a shownak


Visszamásztunk a lépcsőkön


Megcsodáltuk még egyszer a sziklafalat...


Meg még egyszer az ég alját és elindultunk hazafelé. Jó éjt!

Koalanézőben – Great Ocean Road

A melbourne-i városnézés után másnap bevállaltuk a Great Ocean Road-túrát. Bagoly a programot megpúpozta egy koránkeléssel és egy NFL-meccsel – amit otthon este nézünk, az itt kora reggel vagy délelőtt van (mármint következő nap). Mindenesetre a Green Bay reggel elverte a Dallast (hah!), úgyhogy reggel nyolc után nem sokkal már kifejezetten jó hangulatban araszoltunk kifelé a városból. A Great Ocean Road mentén napokra elegendő látnivaló van, de sajnos nekünk csak egy jutott rá, úgyhogy turbó fokozatban toltuk végig.

Útvonal

Geelongig nem túl izgi a dolog, maximum a kétszer négysávnyi, baloldali forgalom jelentett némi kihívást, de már kezdtük megszokni (egyébként tényleg döbbenetesen rövid idő alatt átáll az ember agya a baloldali vezetésre, egy idő után már csak a legegyszerűbbnek tűnő „induláskor az út melyik oldalára is kell kitolatni?” kérdésre nem sikerült elsőre helyesen válaszolni).

Torqay után nem sokkal


Innentől minden második kanyarban úgy érzi az ember,
hogy jó lenne megállni bámulászni


Keskeny kétsávos


Szinte végig a tengerparton kanyarog


Split Point Lighthouse – ma is használják


Környék


Szépséges


Leharapva


A világítótoronytól kis ösvényen lehet lesétálni a közeli strandra


Lagúna


Vállalhatóan meleg vízzel - közben a tenger igazából cidrihideg,
nem csoda, hogy sokan inkább a lagúnában fürdenek


Szikla toronnyal – ha már lemásztunk ide, sétáltunk egyet


Megtépázott sziklafelszín


Apróságok – apály van


Sziklaemeletek


Ott ül a tetején a világítótorony


Elképesztő színű rétegek


Vegyesfelvágott


Végig a sziklafalon


Hullámtörő


Beach view


Még mindig szépséges


A világítótornyos kitérő után továbbálltunk


Az egyik legszebb kilátópont – Teddy’s Lookout


Tengerpart


Hullámok


Kanyarog


Great Ocean Road


Teddy’s Lookoutnál találkoztunk az első
koalával, de ez a plüss alfajba tartozott :)


Innen már nincs is olyan messze az Antarktisz


Teddy’s Lookouthoz közel található
 az Erskine Falls – eldugva a fák között


Kékeszöld


Egyik fókusz


Másik fókusz

Megálltunk Kennet Rivernél is, itt az útikönyv szerint koalákat lehet nézni az eukaliptuszosban.

Először csak színes papagájokat leltünk


De a Grey River Rd-on felfelé kanyarogva
 tényleg leltünk párat a kis szőrös gombócokból


Profilból


Legelész


Persze nem mindig voltak ennyire fotogének


Szégyenlős


Most te tényleg engem fotózol?


Egyébként egy idő után egyáltalán
 nem volt egyszerű kiszúrni a kis mackókat


Itt a koala, hol a koala?


Gombóc


Szőrmók

Körülbelül hat-hét koalát láttunk az út mentén, nagyrészt aludtak, de volt olyan is, aki eszegetett, mászkált a magasban, sőt a legudvariatlanabb nem átallott kis híján – elnézést a kifejezésért – lepisilni bennünket. Pedig éppen csak próbáltam egy jó fotót alkotni róla. Tanulság: koala-spotting közben nem jó ötlet közvetlenül alájuk állni.

Visszaúton a strand felé – folytatása következik :)