Némi
időbeni ugrás következik a történet fonalában – karácsony táján otthon jártunk,
igyekeztünk minél több családtaggal, jóbaráttal, ismerőssel találkozni és nem
mellesleg degeszre zabáltuk magunkat átlag napi háromszor. Összességében remek
program volt, akikkel meg nem sikerült most összefutni, pótoljuk legközelebb :)
Viszont olyan intenzív tíz napot sikerült otthon tölteni, hogy kb. az egész
január ráment a dolog kipihenésére. Mármint a full-time munka mellett, merthogy
azt is kell valamikor. Ja, meg amikor már nagyon nem bírtuk, elmentünk
csúszkálni, meg fenékre esni a hegyekbe – mások ezt síelésnek hívják. De a
lelkesedésünk töretlen :)
A
február eleji jó egyhetes szabadságunkat is alapvetően ennek szántuk, aztán egy
kicsit más lett belőle – még mindig a pillanatnyi lehetőségek megragadása
jegyében.
Előre!
– még a süvítő szél és a fagypont közeli hőmérséklet
sem tántorított el komp kinti teraszán való ácsorgástól
sem tántorított el komp kinti teraszán való ácsorgástól
Metrós
meglepetés
Vendéglátónk,
Bence szerint egész sok ilyen kis figura jelent meg a városban az utóbbi
időkben, nagyrészt metrómegállókban, meg is látogatok néhányat, ha legközelebb
erre járok :)
Utóbbi
különösen tetszett, egy régi gyárépületet alakítottak át félig-meddig fedett
piaccá, ahol sok jópofa kis bolt akad, meg kaja a világ minden tájáról. Ha
valaki jót akar enni jó hangulatú helyen, csak ajánlani tudom :)
A
nap kulturális programjaként a The Museum of the City of New Yorkot szavaztuk
meg – egész máshogy nézett ki, mint ahogy nekem rémlett 7 évvel ezelőttről,
viszont a mostani kiállításokat is érdemes volt megnézni. Hmm, lehet, hogy
évente-kétévente újabb kollekciót raknak össze? Jóval kevésbé tömött, mint a
hatalmas és ingyenes múzeumok (MoMA, The Met, etc.) és legalább végig lehet nézni a
kiállításokat, nem azzal az érzéssel jössz ki, hogy na, most is voltunk itt vagy két
órát, nagy volt a tömeg és ráadásul csak három és fél termet láttunk. A hetvenhétből.
És a 10 dolláros belépőjegy sem olyan brutális, mint amennyit mondjuk egy
Madame Tussaud’s-ért elkérnek bárhol a világon.
Londonhoz
hasonlóan itt is hatalmas banzájt csináltak az NFL-meccs tiszteletére,
megfejelve azzal, hogy ez a nagydöntő (Super Bowl) előtti napon volt és hogy ez
Amerika. A Broadway-t lezárták kb. a 35-től az 50-ig utcáig, teljes
szélességében és persze napközben show, performansz, repicuccok tömkelege és
mindenféle erőpróba, futópróba, célzópróba – minden a tojáslabda körül. Meg
persze a város egyébként is nagy gyalogosforgalmú része megfejelve az
érdeklődők tömegével.
És
valóra vált a Firefly egyik (számomra) rémisztő jelenete –
hús-vér modellek pózolnak a kirakatban…
hús-vér modellek pózolnak a kirakatban…
A
Denver Broncos narancssárgáját valahogy nem tudták szépen megjeleníteni, inkább
piros-kéknek hatott az éjszakában. De valószínűleg nem ettől muzsikált ilyen
pocsékul másnap az egyébként szinte egész szezonban lehengerlő Broncos…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése