A
héten ismét Genfbe vetett a táncrendem, akadt egy szabad délutánom, így úgy
döntöttem, szétnézek Montreux-ben (ejtsd „Montrő”); mely a Genfi-tó másik
végében található. A városnak kb. 25 ezer lakosa van, agglomerációval együtt 90
ezer; egyik oldalról a Lac Léman (ez a Genfi-tó neve franciául), a másik
oldalról az Alpok, a kettő között pedig a parton Montreux, tele szállodákkal,
kaszinókkal; a hegyen felfelé pedig először szőlőtőkékkel, később síliftekkel. Nyaranta,
július elején rendezik a Montreux Jazz Festivalt, amely a világ második
legnagyobb jazz fesztiválja, jó kétszáz-ezer látogatóval. Szóval minden adott a
virágzó turizmushoz :)
Páfrányfenyő
ősszel – pont úgy fest,
mint egy hamisszínes aorta…
mint egy hamisszínes aorta…
Valahogy
így néz ki a környék – Vaud kanton, hegyek és szőlőhegyek mindenütt
(nekem sajnos nem jutott ennyire szép idő, ez a helyi Tourinform portfóliójában látható)
(nekem sajnos nem jutott ennyire szép idő, ez a helyi Tourinform portfóliójában látható)
Ottjártamkor
éppen készülődtek a karácsonyi vásárra, a parti sétány tele volt a szokásos
faházikókkal, az árusok éppen ezerrel fúrtak, faragtak, dekoráltak,
ragasztottak, műhavat fújtak, ezüstpapírt szeleteltek… Közben viszont már
minden nyári létesítmény bezárt, a vitorlások nagy részét kipakolták a partra,
az éttermek külső teraszai bezártak – ugyanazt a szezonok közöttiséget
érzékeltem, mint a többi helyen Svájcban az elmúlt hetekben. Van egy olyan
érzésem, hogy ez az ország egyszerűen bezár novemberben, elrendezik a nyári
szezon megmaradt feladatait, közben pedig felkészülnek a karácsonyi
shopping-rushra és a síszezonra. Novemberben meg menjen a turista máshová.
Mindezekkel
együtt… Montreux egy olyan hely, ahova még mindenképpen vissza kell menni,
főleg nyáron, mondjuk pl. a Montreux Jazz Festival idején… mondjuk egy Deep
Purple koncertre :)
Ehhez külön meg kell jegyezzem, hogy a Deep Purple 'Smoke on the Water' című száma az első zenei élményem, amire konkrétan emlékszem - kb. 5 éves voltam, szalagról átvett kazettán volt meg a dal, ezt hallgattam apukámmal és nagyon büszke voltam magamra, hogy én már "felnőtt" zenét is hallgathatok. A dal Montreux-ben íródott, így a látogatáshoz természetesen hozzátartozott, hogy a tóparton ücsörögve meghallgassam.
Genfbe visszaérve már eléggé átfagytam (mégiscsak 5-6 fok volt), így gondoltam, valami nagyobb adag meleg teát kellene szerezni. Csakhogy ott a hotelszobában nincs vízforraló. Ellenben kivételesen forró víz jön a csapból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése