Days of our Svájc: Berni impressziók

2012. május 7., hétfő

Berni impressziók

Múlt héten jártunk a fővárosban. Mármint nem otthon, hanem az itteniben. Bernről azt szokták mondani, hogy amolyan csinált főváros, nem tudtak dönteni annak idején Zürich és Genf, között, inkább lett valami a kettő között félúton - nem feltétlenül történt így, de gyakran ez a kép él az emberekben :) Azért nem kell egy Canberra/Brasília-szerű épített fővárosra gondolni, Bern településnek település vagy ezer éve és 1848-ban lett az egyesített Svájc hivatalos központja. Szép középkori belvárosa van macskaköves utcákkal, széles lábakon álló árkádos házakkal és rengeteg kis szűk, házak alatti lépcsővel, melyek az Aare partjához vezetnek le. Bizony, le.

Ez a másik dolog, amit az ember nem mindig gondol át: a fenti térkép alapján Bern lapos városka, kanyargó folyóval, hiszen „még” nem az Alpokban van, esetleg egy kicsit dimbes-dombos, de ennyi. Höhö. Az Aare és a belváros között vagy 50 méter szintkülönbség van, a fenti U alakú kanyar egy elég mély völgyet jelent valójában, a város körül pedig 800-900 méteres hegyek vannak. Ez amolyan Bakony-jelleget kölcsönöz a tájnak, szóval a svájci Mittelland (a Jura hegységet kivéve majdnem minden, ami az Alpoktól északra van - az alábbi térképen a sárga plecsni középen), nagyjából úgy fest, mint nálunk a középhegységi területek.

Kicsit nagyobb településekkel, tekintve, hogy Genf, Lausanne, Bern, Luzern, Zürich, Winterthur és St.Gallen is ezen a részen található.

Berni látkép

Az Aare folyó gleccseri eredetű, gyakorlatilag ez viszi a vizet a Rajnába az egész Mittellandról.

A svájci folyók egyébként is nagyon szép, kékes színűek szoktak lenni általában, olyan igazi alpesi hangulatúak emiatt, azonban az Aare egyelőre a legütősebb ebből a szempontból, türkizkék, telt színe van parttól, partig. És tipikus Balatonszaga, de ez a képen nem látszik.

Ottjártunkkor ezen a hidacskán középen egy 10-15 méteres kötél lógott a vízbe, szörfösök próbálták meg időről időre elkapni, de annyira erős sodrása volt a folyónak, hogy ez nem nagyon sikerült. Abba nem merek belegondolni, hogy ez a gyönyörű türkizvíz hány fokos volt.

Színek még egyszer

A másik oldal - lent

A másik oldal - fent

A folyópart nagyrészt meredek, de zöld terület, park, alul játszótér, kutyasétáltató, csónakház, mindenféle. Találtunk egy közösségi játszóteret – kerítéssel körbe van véve, van nyitvatartási ideje, cserébe viszont nagyon menő játékok vannak: hatalmas, vesszőből font sárkány, belül mászókával, kidobott motorcsónakból átalakított hajó, közös biciklik és gokartok és még színes fakockákból épített házikók is.

A belváros nagyon hangulatos, május 1-je alkalmából teljesen fel volt zászlózva. Az egyik téren volt egy kisebb népi összeröffenés, sör, virsli, minden, ami kell, viszont némi döbbenettel láttuk a kiírást, miszerint tulajdonképpen magasabb bérért, erősebb társadalmi támogatásért és a munkavállalói jogokért tüntetnek a nagymértékű virslizabálás közben. Mindezt egy olyan országban, ahol nem szavazták meg annak a népszavazásnak a kiírását, ahol azt szavazták volna meg, hogy legyen-e 4000 svájci frankban meghatározott egységes minimálbér - és azért nem, mert jelenleg a svájci kereső lakosság 1%-a keres ez alatt az összeg alatt, így mondhatni érdeklődés hiányában elmaradt a buli. Néha nehezen értem ezt a népséget.

Bernhez visszatérve, a házak tényleg középkorias jellegűek, a felújítások ellenére, nem véletlen, hogy a belváros része az UNESCO-Világörökségnek. Ugyanakkor az árkádok alatti boltok között van borotvakellékekre, régi lemezekre, konyhafelszerelésre és westerncsizmákra szakosodott üzlet, így a végeredmény közelről nagyon sokszínű :)

Jellegzetes

Macskaköves

Rózsaablakos

Kirakatos

A fenti sétányokról lefelé nézelődve, vagy az utcákon szemlélődve sok apróságot észre lehet venni, nekem ezek mindig is külön érdekesek voltak, tudjátok, ’It’s the little things that matter.’