Egy idő után kifogy az ember a frappáns bejegyzés-kezdésekből. Úgyhogy most marad az X-files style.
somewhere along the Rhine,
near Schaffhausen, Switzerland
14:14 31.03.2012
Szóval Schaffhausen, másfél óra vonatozás, aztán gyalogszerrel a Rajna mentén.
Nem messze Schaffhausen bel-belvárosától, a Rajna-parton sétálva vadon növő nárcisz és lucerna minden felé - ezt nem mindig tudom hova tenni, annyi növény nő itt vadon, ami otthon csak kertekben... minden tele van kankalinnal, nárcisszal, a kertekben a fűben krókuszok tömegelnek, a medvehagyma pedig néha olyan átható illatot áraszt, hogy be lehet ájulni tőle :) Igazi tavaszhangulat.
Nem messze Schaffhausen bel-belvárosától, a Rajna-parton sétálva vadon növő nárcisz és lucerna minden felé - ezt nem mindig tudom hova tenni, annyi növény nő itt vadon, ami otthon csak kertekben... minden tele van kankalinnal, nárcisszal, a kertekben a fűben krókuszok tömegelnek, a medvehagyma pedig néha olyan átható illatot áraszt, hogy be lehet ájulni tőle :) Igazi tavaszhangulat.
Később a városból kiérve már családi házak vannak mindkét parton. Nem rossz kilátással :)
Ez alapján nem is nagyon sejteni, hogy jó két km-en belül egy 23 méter magas, 150 méter széles vízesésben folytatódik Rajna - csak egy figyelmeztető tábla van, hogy innentől a Rheinfallig nem lehet semmilyen vízi sportot űzni, valamint az utolsó hídon található minden íven egy "Behajtani tilos" jelzés. A Rheinfall felett egy kis kastély, ott leltem ezt a padot - kicsinek és törékenynek néz ki, de valahogy nyugalom árad belőle. Szeretem az ilyen képeket.
A kastély kertjében építettek egy kis tornyocskát, aminek színes ablaküvegei vannak.
Egészen a vízesés aljáig ki van építve egy kis út, kiszögelléssekkel, ahol lehet ámuldozni, fotózni, nézelődni. Vannak nagyobbak is, ahol le is lehet ülni padokra, elmélkedni, olvasni, aludni egyet. Mivel nem rohantunk sehova, mindketten választottunk kettőt a felsorolt tevékenységek közül. Lehet tippelni, hogy melyikőnk melyik kettőt. Segítek annyiban, hogy az olvasás Harry Pottert jelentett. Később lejjebb sétáltunk, Bagoly egy kicsit gyorsabban mint én, így dokumentáltam, amint a kis kilátóteraszról szemléli a vízesést. A képen látszó vízpára egyébként széliránytól függően egész esőszerű tud lenni, meleg nyári napokon ez biztos jó élmény, de most inkább hidegzuhanyként ért :)
Lejjebb sétálva egészen közel lehet menni a vízeséshez, egészen más alulról felfelé tekinteni a lezuhogó víztömegre...
A vízesés közepén lakó szirt is más megvilágításba kerül.Szó szerint, ugyanis a legalsó pontról, ahol meg lehet közelíteni a vizet, napos időben nagyon szép szivárvány van a víz felett - itt a kép közepén :)
A képek közül ez a kedvencem, de nem tudtam rájönni, hogy ezt a sárga vagy a piros ablak mögül sikerült fényképezni. Valahol hihetetlen, hogy ezek a vízcseppek valamikor az Északi-tengerben kötnek ki...
A szokásos megszállott fényképezés mellett a telefonom fotós képességeit is megpróbáltam felmérni, számomra felfoghatatlan a tény, hogy a vénséges laptopomat sokszor kenterbe veri - ami mondjuk egy hat éves notebook paramétereit tekintve annyira nem nagy feladat... Lényeg, hogy egyelőre jól szerepelt a fotózásban is és örömmel vettem észre, hogy szépiaeffekt is akad benne :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése