2018. október 13., szombat

Fehér után fekete - avagy egy black sand beach


A nagyon menő, hófehér Hāpuna Beach után folytattuk utunkat a sziget másik felére – ahol egy teljesen más klíma fogadott bennünket. Hawaii szigeteinek északi és keleti fele kapja a több csapadékot, míg a déli és nyugati általában szárazabb. Ugyanakkor, mivel a szigetek nem éppen laposak, a tengerszint feletti magasság függvényében is változik a klíma – Big Islanden például nyolcféle éghajlattípus lelhető fel, a trópusi egyenlítőitől a tundráig (köszönhetően a két négyezres puklinak).

Így e. (kép innen)


Átértünk a nyugati felére


Mindjárt több a zöld(ség) :)


Délutáni túracél – a lent látható Pololu Valley strandja,
 amit fekete, vulkáni eredetű homok borít


Avagy egy black sand beach – a színes homokkal
 borított strandokból nem kevés akad errefelé


Hullámtörés


A gyalogút hatalmas kövek és bokrok között vezet lefelé


Közeledünk


A Pololu-völgy – oldalt dzsungellel, meg minden


Ugyanerről a pontról lőttük ezt a gifet is, tíz-húsz méterrel
 a tengerszint felett egy párkányról – a hullámok 2-3 méteresek


Már csak két kanyar



A cél előtt, a sűrűjében


Leértünk =)


Lekerekített horzsakövek


Kilátás balra,


…a fekete homok,


… és kilátás jobbra


Steinmännli itt is (találtuk, nem mi építettük)


A toronyhoz igazítva


Más hang(vagyis fehéregyen)súllyal


Miközben a strandon bóklásztunk, kicsit befelhősödött az ég


Kőkupacról fotózva


Ú, azt ott mindjárt a nyakunkba kapjuk!


Legalábbis eléggé így tűnt


Közeledik


Tükör a homokban


Mindjárt partot ér (angolul ezt hívják landfallnak,
 amikor egy csapadékzóna partot ér)


A másik irányba még mindig elképesztőek a színek


Vihar előtti kékség


Végül megúsztuk, pont a black sand beachre nem érkezett egy zuhé sem,
 de addigra már elindultunk visszafelé a völgy peremére


A távolban érkezik a következő zuhany,
 csak a másik irányba pár száz méterre


Valószínűleg olyan dézsából öntős mennyiségben


Egy jó háromnegyed óra trappolás után


Felelősség-elhárítás a köbön (ugyanakkor
 a Darwin-díj koncepciója sem a véletlennek köszönhető…)


Ford Mustang katalógusfotó

Valamiért Hawaii-on felülreprezentáltak a Mustangok – olyannyira, hogy a kölcsönzők sokszor normál áron adják őket. Bagoly szerint egyszer véletlenül itt kötött ki egy konténerszállító hajó tele Mustanggal; aztán úgy döntöttek, ha már így alakult, eladják őket az itteni autókölcsönzőknek. A helyieknek eszükbe nem jutna ilyennel mászkálni, ugyanis nincs benne hova tenni a szörfdeszkát.

Szervusz black sand beach, szép voltál!


Visszanézve a Pololu-völgybe


Szépséges


Kilátás az óceán felé


Aznap estére Hiloban volt szállásunk, így felkerekedtünk
(kép: maps.google.com)


Hawitól Waimeáig lényegében a nyergen vezet végig
 az út – úgyhogy itt-ott elképesztő a kilátás


Meg napnyugtakor szépséges felhőszínekkel


Különösen, amikor még egy-két esőfelhő is szerepet kap


Ez meg már egészen svájcias


Suhanás fasorban


Kilátás a marhalegelőkről – errefelé tele van farmokkal a terep


Na, itt már nem menekültünk meg a zuhé elől


Némi csipp-csöpp után masszív esőt kaptunk a nyakunkba

Hilo felé közeledve csak egyre jobban esett, de mire odaértünk, újra kitisztult az idő – aztán első éjjel még két hasonló zuhéhoz volt szerencsénk. Átértünk a sziget vizes felére, na :)

Zárókép – cheesy product placement. A Mustang ajtajában
 van egy lámpa, ami nyitáskor ezt vetíti a földre…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése