A nagyon menő, hófehér Hāpuna Beach után folytattuk
utunkat a sziget másik felére – ahol egy teljesen más klíma fogadott bennünket.
Hawaii szigeteinek északi és keleti fele kapja a több csapadékot, míg a déli és
nyugati általában szárazabb. Ugyanakkor, mivel a szigetek nem éppen laposak, a
tengerszint feletti magasság függvényében is változik a klíma – Big Islanden
például nyolcféle éghajlattípus lelhető fel, a trópusi egyenlítőitől a tundráig
(köszönhetően a két négyezres puklinak).
Átértünk
a nyugati felére
Mindjárt
több a zöld(ség) :)
Délutáni
túracél – a lent látható Pololu Valley strandja,
amit fekete, vulkáni eredetű homok borít
Avagy
egy black sand beach – a színes homokkal
borított strandokból nem kevés akad
errefelé
A
gyalogút hatalmas kövek és bokrok között vezet lefelé
A
Pololu-völgy – oldalt dzsungellel, meg minden
Ugyanerről
a pontról lőttük ezt a gifet is, tíz-húsz méterrel
a tengerszint felett egy párkányról – a hullámok
2-3 méteresek
Steinmännli
itt is (találtuk, nem mi építettük)
Más
hang(vagyis fehéregyen)súllyal
Miközben
a strandon bóklásztunk, kicsit befelhősödött az ég
Ú,
azt ott mindjárt a nyakunkba kapjuk!
Legalábbis
eléggé így tűnt
Mindjárt
partot ér (angolul ezt hívják landfallnak,
amikor egy csapadékzóna partot ér)
A
másik irányba még mindig elképesztőek a színek
Végül
megúsztuk, pont a black sand beachre nem érkezett egy zuhé sem,
de addigra már elindultunk visszafelé a
völgy peremére
A
távolban érkezik a következő zuhany,
csak a másik irányba pár száz méterre
Valószínűleg
olyan dézsából öntős mennyiségben
Egy
jó háromnegyed óra trappolás után
Felelősség-elhárítás
a köbön (ugyanakkor
a Darwin-díj koncepciója sem a
véletlennek köszönhető…)
Ford
Mustang katalógusfotó
Valamiért Hawaii-on felülreprezentáltak a Mustangok –
olyannyira, hogy a kölcsönzők sokszor normál áron adják őket. Bagoly szerint
egyszer véletlenül itt kötött ki egy konténerszállító hajó tele Mustanggal;
aztán úgy döntöttek, ha már így alakult, eladják őket az itteni
autókölcsönzőknek. A helyieknek eszükbe nem jutna ilyennel mászkálni, ugyanis
nincs benne hova tenni a szörfdeszkát.
Szervusz
black sand beach, szép voltál!
Visszanézve
a Pololu-völgybe
Aznap
estére Hiloban volt szállásunk, így felkerekedtünk
(kép: maps.google.com)
Hawitól
Waimeáig lényegében a nyergen vezet végig
az út – úgyhogy itt-ott elképesztő
a kilátás
Meg
napnyugtakor szépséges felhőszínekkel
Különösen,
amikor még egy-két esőfelhő is szerepet kap
Ez
meg már egészen svájcias
Kilátás
a marhalegelőkről – errefelé tele van farmokkal a terep
Na,
itt már nem menekültünk meg a zuhé elől
Némi
csipp-csöpp után masszív esőt kaptunk a nyakunkba
Hilo felé közeledve csak egyre jobban esett, de mire
odaértünk, újra kitisztult az idő – aztán első éjjel még két hasonló zuhéhoz
volt szerencsénk. Átértünk a sziget vizes felére, na :)
Zárókép
– cheesy product placement. A Mustang ajtajában
van egy lámpa, ami nyitáskor ezt vetíti
a földre…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése