…
de a Közel-Keleten eddig még nem, szóval csak idő kérdése volt. Irány Dubai. Leginkább
oda lehet eljutni egy olyan hosszú hétvégén, amikor a randa idő miatt egyébként
is mindenki meglépni szándékozik Svájcból és tele vannak a repülők mindenfelé.
Az egy dolog, hogy ilyenkor standby utasként az ember felkészül minden
eshetőségre, de a tavalyi hideg, esős nyárban többször olvastuk az itteni
Pravdákban, hogy úgy látják, a svájci kérem, ha pocsék az idő, meglóg az
országból. Aki teheti, repül, a több sorban áll a Gotthárd-hágónál.
Némi
kaland után (incl. jumpseaten töltött öt órás éjszakai út – egy, az előző
éjszaka átdolgozott São Paulo-Zürich után – ahol csak Agatha Christie tartott
ébren, meg bennem a lelket), lényeg, hogy meglehetősen bambán
húztuk a bőröndöt a dubai napsütésben. Mintegy 32°C-ban, reggel fél nyolckor.
Májusban az átlagos maximum hőmérséklet Dubaiban 37°C körüli, az ott töltött
három napunkra 40-42°C-os csúcshőmérsékletet jósoltak a tevék. Békák arrafelé
nincsenek. (Endi, neked tetszene az éghajlat, kérem vissza Skandináviát!)
Utóbbi
az ország leghosszabb útja és autópályája, átvezet Dubai-on (kétszer 6 sáv +
kétsávos szervizút mindkét oldalon, plusz metró/magasvasút egy szakaszon), tulajdonképpen
e mentén épültek fel a város újabb negyedei. Dubai valójában magyarul Dubaj, de
engedjétek meg, hogy külföldiül hivatkozzak rá – szinte minden, amit
olvastunk-láttunk a várossal kapcsolatban, angolul-németül volt, ezzel az
átírással. Jó kétmilliós város, az Emirátusok legnagyobb városa. Az Egyesült
Arab Emírségek, mint ország, 1971-ben jött létre, 6 emirátus uniójából, majd
pár hónappal később egy hetedik is csatlakozott hozzájuk. Dubai gazdasága
eredendően az elképesztő mennyiségű és viszonylag könnyen kitermelhető kőolajra
épült, az utóbbi években viszont áttevődött a hangsúly a turizmusra, az
ingatlanértékesítésre és a pénzügyi szolgáltatásokra.
Tettünk
egy kört a történelmi belvárosban is – a terület évezredek óta lakott volt, a
18. században egy kisebb halászfalu nyújtózkodott a Dubai Creek partjainál, ez
volt a mai Dubai előfutára.
A
bazárokban nagyon lelkesen kínálják a portékát az eladók, de nekem, aki
teljesen zavarba jövök egy visszafogott ’Segíthetek valamiben?’-kérdéstől is,
áthidalhatatlannak tűnt a kulturális eltérés – pedig szívesen megnéztem volna a
színes-szagos, zsákokban álló fűszereket. Persze handbaget, pashminasálakat,
szvissz vaccsot és ezerféle golden neklészt is ajánlgattak, háromlépésenként.
A
belváros érdekes tapasztalat volt, estére viszont Dubai legújabb részét
szemeltük ki – a 2003-ban alapított Dubai Marina városrészt. Egy étteremmé
alakított dhow-ról. Ez különlegesen hangzik, de az ilyen hajók úgy sorakoznak
Dubai vizein, mint a gondolák Velencében. Kellemes programnak bizonyult, este
kilenckor már csak mérsékelten izzad az ember a víz felett, mivel csak 34°C
van. Mivel a Dubai Marina jó húsz kilométer a belvárosból, a programhoz legtöbb
esetben transzfer és ezzel együtt autós városnézés is jár.
A
hidak is kétszer kétsávosak, legalább – és ahogy áthalad
alattuk a hajó, késő este is csak úgy süt belőlük a meleg
alattuk a hajó, késő este is csak úgy süt belőlük a meleg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése