Egy
áprilisi hétvégén (ebből is látszik, hogy milyen naprakész a blog – sok volt az
anyagbeszerző körút, meg a meló), szóval jó másfél hónapja látogattuk meg
Brüsszelben Bagoly egyik volt osztálytársát. Brüsszel is jópofa, de
vendéglátónk és több ismerős javaslatára külön napot szántunk Brugge-re (ejtsd
kb. Brüüzs) – ezúton is köszönjük a tippet, nagyon bejött. Brugge, vagyis Bruges
(szintén kb. Brüüzs, csak franciául) jó százezres kisváros majdnem a
belga tengerparton. Valahogy megúszta a második világháború bombázásait és szépséges,
más európai városokhoz képest hatalmas történelmi belvárosa van. Utóbbi 2002
óta a Világörökség része, rendszerint turisták hada árasztja el, de a belváros szerencsére elég
nagy ahhoz, hogy csendesebb utcákat is találjon az ember, ahol nem kell a
szuvenírshoppingoló tömegben evickélni. Zeebrugge, a város kikötője Európa
egyik legnagyobb és legforgalmasabb kikötője és itt található a kontinens egyik
legnagyobb halpiaca is. Szóval nem csak sörből, csokiból és hűtőmágnesből
élnek :)
Brugge-t
a Reie folyócska övezi,
a város pedig tele van kisebb-nagyobb
csatornákkal
Hintókon
is körbe lehet járni a várost – a szélén,
egy kis téren várják a hintók a fuvart,
közben innen itatják a lovakat
Hétköznapok
– a legforgalmasabb helyeken tényleg lépni sem lehet
Sorakozó a csatornahajókázás előtt
Nyilván
nem egy Tisza-ártér, de itt nem szokott
gondot okozni, ha kicsit sokat esik az eső?
A
kirakatban egy kis Australian Open hangulat
Anno
1634 – áll az ajtó felett
Porcelánkancsók
az emeleten
Apróságok
derékmagasságban
Kiértünk
a Reie partjára – egy szakaszon szélmalmok sorakoznak
Sint-Janshuismolen,
éppen nyitva volt, fel is másztunk
Fogaskerékrészlet
– kb. ökölnyi fogakkal
Lenéz
– meredek tyúklétrán lehet felkúszni a malomba,
Bagoly különösen örült neki
Üvegfesték
vagy mozaik – mindenesetre jópofa
’Lóvontatta
villamos’ – ha a sétálós, kisbuszos,
hajós vagy hintós városnézés nem lenne elég :)
