Tópartról tengerpartra

Előző nap a Lake Louise-hez annyira későn értünk oda, hogy már nem tudtunk evezni rajta egyet, de ezt másnap reggel rögvest pótoltuk.

Nem volt túl szép idő, így még egy esőkabátot is beszereztem

De mire vízre értünk, elkezdett tisztulni

A gleccser azért még bujkál egy kicsit

A tó másik vége az irdatlan szállodával

Egy óra alatt kellemes tempóban oda-vissza lehet lapátolni a tavon. Lájk. Az esőkabát egyébként most végül nem kellett, de az első alkalmat nem élte túl – egy sivatagi viharban sikerült teljesen leamortizálni. Amint kicsomagoltam, a kapucni varrata mellett sikerült kidugni rajta a fejemet, ezzel új vágást ejtve rajta, Bagoly meg a térdét csapkodta a röhögéstől – miközben egyre jobban szaporázta az évtized esője Utahban… na de erről majd később, most még Kanadában vagyunk :)

Méghozzá a Lake Louise szomszédjában –
a szépséges színű Lake Moraine partján

Azt hiszem szín tekintetében ő nyert

Kevesebb kőzetliszt lebeg a vizében, mint a
 Lake Louise-éban, ettől ilyen ragyogó kék

Csak ültünk és bámultuk a tájat – azér’ a fotó kedvéért megfordultunk

Gyönyörűszép

Háttér – tó errefelé nincs, de a fenyves is szépséges

A Lake Moraine-nél köszöntünk el a Banff National Parktól és indultunk vissza Calgaryba, hogy áttegyük a székhelyünket Vancouverbe.

Kiértünk a prérire – Route Transcanadienne

Ha még nem említettem volna, itt is minden két nyelven van kiírva, még a medvehírek is kint vannak angolul-franciául (pl. hol láttak nagymellényű grizzly-t, aki akkor sem hajlandó lemenni az útról, ha egy rezesbanda közeledik). Korábban csak Québecben jártam, ott már tudtam franciául kávét venni (ami részemről siker, nem a helyiek részéről :P), de úgy tűnik, a kétnyelvűség erre nyugatra is menő :)

Csak úgy az autópálya mellett – a téli olimpia sísánca
és bobpályája, ma is sportközpont :)

Az egyik korábbi bejegyzésben is emlegetett
 Stoney Trail – visszaértünk Calgaryba

Lóg az eső lába – mármint, tapossa a szélvédőt

A reptér előtt kaptunk egy kiadós kocsimosást

Három kilométerrel és öt perccel arrébb meg hétágra süt a nap

YYC – Calgary International Airport

Calgary – a belváros tornyait pont süti a nap

Canadian Rockies

Ez pedig már a Salish Sea – a Vancouver Island és a kontinens
 által közbezárt öblöt hívják így eredendően

Tájékozódáshoz (kép innen)

Seattle ugye már Washington állam és USA, gondolkodtunk rajta, hogy arra mennénk tovább, de végül nem úgy alakult, szóval ide is vissza kell jönni. Például van egy szépséges nemzeti park, az Olympic, mérsékeltövi esőerdővel, meg egyéb szépségekkel, de ott van a látogatható Boeing-gyár is Everettben, Seattle-től vagy 50 kilométerre…

Mindjárt megérkezünk Vancouverbe - folyt. köv. :)