Cataratas do Iguaçu

Az Itaipu után délutánra még bevállaltuk egy második kört a vízesésnél – ezúttal a brazil oldalról.

Target

A ’kicsi’ vízesések az argentin oldalon,
 plusz a világítótorony, amibe sajnos nem lehetett bemenni,
 pedig biztos szép a kilátás a tetejéről

Garganta del Diablo széle

Megbújt a bozótban

Ne, mondom, ne etesd a koátit! –
Minden büféasztalon ez a plakát a terítő

Leírják részletesen, hogy a harapást, karomlást (és egy rakás fincsi betegséget) kockáztatva ezzel többek között a koátiknak is rosszat tesznek: ugyanis a természetben mindenevő állatok így is túl sok kaját és túl könnyen találnak a szemetesekben, melyeknek ráadásul semmi köze nincs a természetes étrendjükhöz (hamburgermaradék, süticsücsök, etc.); az eredmény egy rakás elhízott és cukorbeteg koáti.

Ömlik és ömlik

Fánlakók

Take it easy.

Azért egy kis ágról ágra bemutatót is tartott

Szépséges

Garantáltan csuromvíz lesz az ember tokától bokáig
 – a pára mögött a Garganta del Diablo

Vízfal

Rohan lefelé

Minisziget

Hjaaaj…

Bébikoátik!!!

És hogy milyen hangjuk van, ahogy folyton
 nyüszögnek egymásnak – hát én ott elolvadtam =)

Mintegy tíz perccel később – Bagolynak kb.
 csak eddigre sikerült továbbcincálnia engem

Lenéz

Találkoztunk még pár koátival a kijárati büfénél is

Famiglia bambinivel, ahogy elnézem

Pár turistatársunk nem túl eszes módon prezentálta is, hogy és még miért nem etetünk koátit. Szegény pára ugyanis nem érti, hogy a földre szórt kaját megeheti…

De ami ugyanolyan és az asztalon van, azt már nem

Ami meg a hátizsákban, azt meg végképp nem –

ezt voltak szívesek sikítozással az állat tudtára hozni.
Csoda, hogy nézeteltérés lesz a vége?

A koátik után az argentin sofőrünk áttranszportált bennünket az Foz do Iguaçu International Airportra, ahol az eddigi legkomolytalanabb biztonsági ellenőrzésen mehettünk át (elektronik divájsz maradhat mind a helyén, sőt, a víz is mehet, a piperezacskóról nem is beszélve, az meg minek van zacskóban?). Hmmm. A reptéri kajálda meg annyira volt biztató, hogy én csak chipset mertem kérni, de Bagoly bevállalt egy melegszendvicset, amivel nem lett volna semmi gond, ha nincs tele olívabogyóval. #meglepetés #csakportugálétlap =) A páciens a traumát túlélte, nem sokkal utána meg fent is csücsültünk a brazil fapadoson...

#aztánelrepülökRióba – kép másnap reggelről

Gátnézőben

Az Iguazút és a pofára eséssel végződött Need for Speed utánérzést követően másnap már tudatában voltunk annak, hogy Brazíliában már egy órával később van, így időben sikerült elindulni a tényleges gátnéző túrára. Először arra gondoltunk, hogy szerzünk taxit időről időre – a gát után még további terveink is voltak, de a szállodában kerítettek egy ürgét, aki nemcsak vállalta, hogy egész nap fuvaroz minket, hanem egész pöpecül beszélt angolul, pl. elmesélte, hogy itt a hármas határ környékén az emberek nagy része ért portugálul és spanyolul is – méghozzá javarészt a tévécsatornáknak köszönhetően. Az angol már csak hab a tortán. Egyébként a fuvarral úgy sejtjük, hogy nem járt rosszul, mivel egy részét közös megegyezéssel brazil reálban fizettük ki – elfogyott az argentin pesónk – miközben az utóbbi kb. óránként százalékokat vesztett az értékéből. Kiszámíthatatlan dolog ez a valutaváltás... Na de vissza a gáthoz.

Az Itaipút 1975-ben kezdték építeni, 1984-ben nyitották meg és 2002-ben fejezték be. A gát jó 200 m magas, az egész építmény több, mint 7 kilométer hosszú és a megtermelt áram mennyisége évi 90 TWh táján van. Úgy hat Paksnyi. Összesen 20 turbina lakik az erőmőben, kettő mindig takarékra van téve (egyezmény az országok között), így ezt a brutál mennyiségű energiát 18 turbinával állítja elő. A turbinák fele Paraguayé, a másik fele Brazíliáé, de Paraguay energiaigényét többszörösen fedezni lehetne a tíz turbinájukból ömlő kakaóval, így a nagy részét az általuk termelt energiának azonnal exportálják Brazíliába, ahol a cucc nagy része az innen 1000 illetve 1500 km-re fekvő São Pauolóba és Rio de Janerióba utazik… A gáthoz busszal vitték be a népet, megálltunk több ponton is körülnézni.

PR-fotó

Mákunk volt, a spillway-en (túlfolyó) éppen csordogált valami =)

Csak a harmada van megnyitva, de a túlfolyó
teljes kapacitása az Iguazú negyvenszeresével lenne egyenlő

Gátkanyar

A fehér csövek egy-egy turbinához tartoznak

Közelebbről – jobb oldali házikó a gáton egy ötemeletes épület

Csordogál – a túlfolyó végén van egy kisebb betonakadály,
ami megdobja felfelé a víztömeget, hogy az lezuhogva
 ne erodálja annyira erősen a folyómedret

Tenger a túloldalon

Meg kell azért említeni, hogy a Paranán az elöntött területen
 volt egy, az Iguazúnál is nagyobb vízesés – mindennek megvan az ára

Spillway a távolban – megyünk át Paraguayba :)

Sínek a gát tetején

A másik irányba

Lenéz

Az irányítóépület a kis szökőkúttal a háttérben

Nem lehet betelni vele

Autók és zebrák méretaránynak

Turbinatápcsövek

Spillway felülről

Félig üresen

Paraguay kakaója erre áramlik

A jobb oldalt spriccelő vizet csak hűtésre használják

A fehér csövek közelről

Bejutottunk – jó 120 méterrel lejjebb
  látható az eredeti rockbed (a folyómeder alja)

Épphogy csak csörgedezik a víz benne, mint egy kis patakban

Keresztmetszet – az itt használt beton mennyiségéből
 a riói Maracanã stadiont is fel lehetne építeni

Csövek életnagyságban

Az egyik irányítóterem

A fele spanyolul, a fele portugálul

És a biztonság kedvéért még a frekvencia sem egyforma, a paraguayi turbinák 50 Hz-en, a brazil turbinák 60 Hz-en tolják – az előbbi exportált részének készült egy külön transzformátorállomás a nagyvárosoktól nem messze, ahol az 50 Hz-ből 60-at csinálnak…

Vízhozamok – a Cataratas del Iguazú is látható
(ehe, meg az irányítóteremben álló a karácsonyfa teteje is :P)

Ilyen volt – a Paranán bal oldalt lent látható sziklákat hívták
 a helyi őslakosok nyelvén ’Itaipu’-nak vagyis ’a zúgó sziklának’

Az ideiglenes meder kialakítása

Felrobbantják az ideiglenes medret eddig szárazon tartó gátat

Paraná mindenhol

Építési terület az eredeti mederben

Érkezik az egyik apró turbina-alkatrész

Túlfolyás a maximumon

Turbinatakarítás – két lapát között egy munkás a méretarány

A piros körök alatt laknak az egyes turbinák

Csavar és társa =)

Pörög

Két látogató méretarányak

A piros nyíllal jelzett alkatrész teteje látható az előző képen :)

A gát belseje – minden piros kör alatt egy turbina lakik

Nem látni a folyosó végét

Gátkresz =)

Ami még döbbenetes az egész gátban, az az, ahogy remeg, morog az egész – nyilván ez a mennyiségű víz nem csörgedezve fog átvonulni a cuccon…

Zárókép