Hongkong
nem az az európai típusú sétálós város – még ha nagyon sok minden európaias
jellegű is benne; hiszen mégiscsak brit gyarmat volt vagy százötven évig. Az
autóbérlés nem tűnt különösebben jó ötletnek (a parkolás problematikája és a
baloldali közlekedés önmagukban kizáró okok lettek volna), meg hát mégsem egy
sok tíz kilométer hosszan terpeszkedő városról van szó, mint Los Angeles; így
végül beneveztünk egy buszos városnéző túrára – olyasmi, mint amire az embert a
Deák tér környékén is invitálni szokták narancssárga kabátos egyedek. Jelentem,
egész jó volt. Három útvonal, mindet bejártuk, igyekeztünk a lehető legtöbbet
felfogni a kommentárból, bár idővel a „10 dolog Hongkongról amit tudni kell”
részt már egymásnak mondtuk fel, mert mindegyik útvonalon háromszor elmondták.
A
túra a Hongkong-szigetről indult – előtte körülnéztünk egy kicsit a partról. A
fenti hajó a kikötőben egy közönséges ’cruise ship’, az ilyenek szoktak egyhetes
túrákra vinni 2-3-4 ezer utast, 23 bárral, étteremmel és medencével; ami
érdekes az egészben, hogy a bárka alig kisebb az ICC-nél, az International
Commerce Centernél. Ami ugye (olvastátok az előző bejegyzést?) majd 500 méter
magas. Egyébként az ICC alatt egy bazinagy bevásárlólközpont ÉS a Kowloon
vasútállomás található, nem is beszélve a komplexumon elhelyezkedő párezer
lakásról.
És
akkor térjünk át a Hongkong-szigetre. Szóval elindul a busz, Hongkong így meg
úgy fontos gazdasági központ a világban, hányszáz cég képviselteti magát a
városban, duruzsolja a fülhallgatóm, a busz meg csak süvít az épületek között a
keskeny utakon. Emeletes busz, nyitott tetővel, lehet fotózni. Ilyen tower,
olyan tower, az ember beleszédül.
ahol nem épület tornyosul vagy épül
A
felhőkarcolók (1. felvonása) után egy érdekes vargabetű következett: Stanley,
Hongkong üdülőfaluja. Mármint holiday resortja, mert falu utoljára évtizedekkel
ezelőtt lehetett. Meg a szomszédai, mert az arrafelé útbaeső Aberdeen és
Repulse Bay is kedvelt pihenőhelyei a megfáradt hongkongiaknak.
tőle délre látható Aberdeen és Stanley is)
a gyarmatosítók itt hagyták ajándékba
A
nyaralóhely-időszak előtt a környék kalózok tanyája volt évtizedeken
(századokon?) keresztül, innen dézsmálták meg a dél-kínai forgalmat, a britek
azonban időről időre visszaszorították őket ebbe az öbölbe, innen kapta a nevét
(repulse = visszaszorít, visszavág).
melyet 1846-ban építettek tiszti szállásnak
a 2000-es évek elején pakolták át ide,
kellett a hely a helyén…
méretes piac van, mindennel, ami kici ész óccó :)
Sétáltunk
egyet a parton, körülnéztünk a piacon aztán el is indultunk visszafelé a
buszmegállóhoz, hogy elcsípjük a következő járatot – pedig Stanley önmagában is
megérne egy egész napot, meg egy hetet is lehetne pihenni itt, de nekünk most
csak két napunk jutott egész Hongkongra, úgyhogy feszített tempóban kellett
tolni a programot.
önkormányzati lakások Stanley szélében
mosódott fák révén a busz sebességét is lehet érzékelni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése