2015. február 4., szerda

Alice Springs dióhéjban

Az év első leckéje Alice Springshez köthető: ne vegyetek január 1-jén délelőttre repülőjegyet. Soha. A szilveszteri bulit Bagoly és én fél kettő körül zártuk, Márti és Alison a pezsgőfürdőt fél négykor még nyitották… ja és 11:20-kor indult a repülőnk Alice Springsbe, a nagy sivatagi túrára. Elértük, de zombik voltunk, nem kicsit. Főleg Márti :) Azt még megállapítottuk, hogy bár mindhárman sokat rohangásztunk a világban, ez az első közös repülőutunk hármasban – ADL-ASP, ezt sem gondoltuk volna, hogy a Föld túlsó feléig kell elmásznunk érte :)

Csoportkép állandó útitársainkról - lehet tippelni, melyik kié :)

A kék-sárga kilátást (Adelaide & tengerpart) felszállás után elég hamar lecseréltük vörösre – Alice Springs bent ül a kontinens közepén, jó ezer kilométeres sugarú körben vörös homokkal körülvéve. Nem véletlenül hívják Red Centre-nek a vidéket.

Időszakos folyóvölgyek mindenütt


Autóból kevésbé látványosak,
 viszont meglepően sok van belőlük


Repülőparkoló a sivatagban

Mivel nehéz őket csarnokban tartani, a rozsdásodást elkerülendő igyekeznek őket olyan helyen parkolni, ahol kevés eső esik.

Például errefelé évi 250 mm-nél kevesebb a csapadék

A reptéren szereztünk járgányt a következő napokra, lepakoltunk a kis hostelben és nyakunkba vettük a várost – sok innivalót és légkondis kajahelyet keresve a laza 40°C-ban.

Szokatlan perspektíva


Amikor Róma és Rio kb. ugyanannyira van,
 csak egyik keletre, másik nyugatra


A Todd River legtöbbször száraz medre – pedig
 a térképen szép kékkel jelölik, mint a Dunát


Mérce is van, csak víz nincs :)


Ezek meg a közeli helyek, még Adelaide is,
potom 1500 kilométernyire


Sétálunk az Anzac Hill felé, aszondta
az útikönyv, onnan szép a naplemente


Domboldal


Emlékmű az Anzac Hill tetején

Anzac = Australian and New Zealand Army Corps, a nevet eredetileg az az auszrál-új-zélandi hadtest kapta, melyet röviddel az első világháború kitörése után hoztak lérte - Gallipolinál partra szállva harcoltak a török csapatok ellen.

Azóta még jártak ausztrál-új-zélandi csapatok egy-két helyen


Tényleg szép a kilátás – alattunk a 30 ezres Alice Springs


Apró látogató az alkonyatban

Másnap reggel lelkesen indultunk neki az Ayers Rockhoz, vagyis Uluruhoz vezető kb. 500 kilométeres útnak.

Folytatása következik :) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése