2013. április 16., kedd

Belvárosi meglepetések – Downtown L.A.

The red dot. A piros pötty.

Los Angeles belvárosa nem emlékeztet semmilyen korábban általunk megtapasztalt belvárosra. Egyrészt hatalmas léptékű, még amerikai mértékben is. Felhőkarcolók, köztük 4-6 sávos utak, néha több szintben egymást keresztezve. Másrészt járda nem mindenhol van – sok helyen minek is, ha a helyiek úgysem használják, mert mindig autóval pöfögnek arrafelé. Ha valaki mégis gyalog szeretne A-ból B-be eljutni és ilyen környék keresztezi útját, időnként gyorsan szalad. 4 sávon keresztbe.

A ’90-es éveik filmjeiből rémlenek az ilyen templomok,
a répanadrág és a hypóval fakított farmer korából


A várakozás unalma alkotásra sarkall


Csíkok


Testvérvárosok és Los Angeles City Hall,
avagy a városháza

Sikátor – még ez is kétszer olyan széles, mint Európában


Öreg utcák...


... háttérben pedig a mindenféle headquarters üvegépületek


Hollywood még ide is belopakodik

Mindezek mellett a népség is rendkívül vegyes összetételű – reggelinket ismét egy Mekiben elköltve – a New Yorkban egymást érő remek reggelizőhelyek (tömve pancake-kel, bagel-lel és oatmeal-lel) itt sehol sincsenek – valami hihetetlen társadalomképet kaphattunk a vásárlói rétegéről: idős hispán kinézetű munkások, fiatal, szakadt srácok, szoptatni betérő anyukák és a pofánkba ásító alkalmazottak. Nyilván, itt a Meki nem a felső tízezer étterme, de ha csak az van nyitva reggel fél tízkor, akkor nincs mese. Főleg ha európai idő szerint már bőven a délutánt hasítjuk, mi meg még nem ettünk semmit.

A városrészben egyébként egymást szintben nem mindig keresztezik az utak, van úgy, hogy 3-4 szintnyi aszfalt van egymás felett, biztosítandó a folyamatos forgalom lehetőségét. Ezek mellett néha halad járda, néha meg hirtelen eltűnik.

Keresztbe nem nagyon lehet máshogy átjutni,
csak térdelőrajttal – pedig egy teljesen mezei járdáról vezet
a kereszteződés jobb oldaláról az út



Hosszasan gondolkoztam a felirat pontos jelentésén.
De gondolkozzatok ti is! :)

A legalsóbb szintre már napfény sem nagyon jut, viszont kóborkutyák és hajléktalanok igen, legalábbis a nagyszámú hálózsák erre enged következtetni. 3-4 szinttel feljebb pedig a London Docklandsra emlékeztető magasított járdák, acél és üveg irodaházak és kosztümök világa. Nem egy sci-fiben fest így "A Nagyváros", ahol legfelül van a legfejlettebb világ, ahonnan legalulra már csak a szemét jut…

Parkosított – egészen európai jellegű


Emeletek tucatjai


Tükörtornyok


Üveg mögé zárkózott világ

A történelmi jellegű belváros néhány utcája felé viszont időnként akad egy-egy apróbb kapcsolódási pont – ez például egy rövid kis siklószerű valami, ami több mint 100 éve rohangászik fel-le a domboldalban.

Angel’s Flight


Évtizedes bútorzat – belülről

Az üvegvilág után ellátogattunk a városházára, ahol fel lehet menni a huszonhetedik emeletre – remek kilátás nyílik a nyitott árkádok alól. Ja, és teljesen ingyen. Ráadásul rajtunk kívül nem volt senki sem fent :)

Az oszlopok közül lehet kitekinteni a magasban :)


Downtown madártávlatból


Columbo hadnagy munkahelye – avagy
a Los Angeles Police Department


De mennyi, de mekkora!


Örvénykút középen


Union Station – nem látszik rajta, de 6 különböző kötött pályás
közlekedési eszköz átszállóhelye

A belvárosi sétát követően útban visszafelé a szállásunkra gondolatban elköszöntünk Los Angelestől; ovisok módjára aludtunk egyet délután, majd összeszedelődzködtünk és elindultunk a reptér felé. The End. For now :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése