Gornergrat
Völgy
után hegy – a Gornerschlucht után vonatra ültünk és felhúzattuk magunkat a
Gornergrat tetejére, háromezer méter fölé, hogy gleccsert bambuljunk a
hegyoldalban és elmélázzunk azon, hogy ezt vajon még meddig lehetséges a mai
világban. Menetközben Zsebi egyik ablaktól a másikig rohangászva fotózott, mint egy eszelős, Bagoly pedig röhögött rajta. Meglehet, hogy már fáradtak voltunk egy kicsit. De egy helyben maradni, na az nem járja.
Domboldal-hosszú
lavinatető,
nehogy egy nagyobb hókupac elvigye a vágányt
Van
is még hó a tetején, bőven :)
Visszanéz
– közben az olaszok megint elkezdték áttolni a felhőket
U-alakú
gleccservölgy – a gleccser egykori helye is szépen látszik
Amíg
el nem tűnik a látvány a néhol még tornyosuló hófalak mögött :)
Hátrafelé
bambul - kanyar pazar kilátással
Még
mindig jól látszik a szaharai homokkal kevert sárga hó :)
Felértünk
– jobboldali csúcs a Dufourspitze,
Svájc legmagasabb hegycsúcsa
Felül Grenzgeltscher, alul Gornergletscher
Hütte
kerestetik - a képen megtalálható a Monte-Rosa-Hütte
A
kis tavacská felett messze – Svájc egyik legújabb és legmodernebb hüttéje
Ott
csücsül a hegyoldalban
Még
a napkollektorokat is látni mellette :)
A
helyszínen több, mint 100 éve működik hütte, a legújabb verzió 2009-re készült
el, Bergkristallnak, vagyis hegyi kristálynak nevezik. További képek és infó
itt :)
És
„ez itt a kert” – kb. a piros nyíl hegyénél található a Bergkristall :)
Közben
bámulunk körbe-körbe, nem győzzük tekergetni a nyakunkat
És
próbáljuk beazonosítani a csúcsokat
A
közvetlen közelben könnyebb dolgunk van – Castor és Pollux
Közben
pedig teljesen befelhősödött az ég,
meg lassan ideje volt hazafelé venni az
utat
Úgyhogy
elindultunk lefelé
Zermatt
ratyi időben – nem véletlen, hogy Svájcban töltött
szabadnapjaink legfőbb
tényezője mindig az időjárás :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése