Utolsó napunkon Kangoroo Islanden már délelőtt vízre
szálltunk. Még nem a kompra, hanem kajakba.
melyik kettőé az őszre kalibrálva?
Kedvenc szösszenetem a kölcsönzős ürge monológjából:
ha kígyót látunk úszni a vízen, próbáljuk meg kikerülni, mert alkalomadtán
összetévesztik a kajakokat a kidőlt fatörzsekkel és szívesen ülnek fel rájuk
egy körre pihenni. Kösz, majd figyelek.
kajakban ültünk, így elindultunk felfelé
Jó két órát lapátoltunk a vízen, kicsit mindenki a
maga tempójában. Utána összeszedelődzködtünk és elindultunk hazafelé – de azért
közben még betértünk helyi gineket, illetve kézműves söröket kóstolni. Yes,
globalizáció. A sörök jók voltak, a gint nem szerettem meg. Ebédre egy, a komp
melletti városkában álltunk meg, itt megtanultam, hogy a baked spud (héjában
sült krumpli) nagyon finom, de a hús hiányát azzal próbálták meg kompenzálni,
hogy az egy szem krumplim mintegy fél kilós volt és megpróbálták tejfölbe és
sajtba fullasztani. Ennél hatalmasabb csak a küzdelem volt, ami árán az egészet
megettem.
Kangaroo Island remek hely volt, nagyon tetszett és
nagyon örültünk annak is, hogy vendéglátóinkkal együtt kirándulhattunk! :) A
szigettel a végére is értünk a dél-ausztráliai programunknak, hazavezettünk
Adelaide-be, még eltöltöttünk egy kellemes beszélgetős napot a házigazdáinkkal,
aztán összepakolásztuk a bőröndjeinket. Időközben azt is megtanultuk a család
négylábú tagjának köszönhetően, hogy a szoba ajtaját érdemes becsukni (főleg,
ha három napra elmegy az ember), különben a fekete ágytakarón nagyon súlyos
kutyaszőr-kiütés tünetei jelennek meg. Mintha valaki három napig mást sem
csinált, csak az ágyon hempergett volna. Rozsdabarna bundában :)
Ezúton is nagyon köszönjük a vendéglátást és a remek
társaságot, alig várjuk, hogy a kölcsönkenyér visszajárhasson, már készítjük a
havat, meg a büdös sajtokat, muhaha!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése