2012. március 18., vasárnap

Képriport Luzernből

Kísérlet következik, igyekszem rövidre fogni a szövegelést és helyette sok képpel beszámolni luzerni látogatásunkról. Maximum két mondat per kép. Promise.

Szóval Luzern... Így néz ki. Legalábbis ez a legismertebb kép, Kapellbrücke - a világ legrégebbi fedett fahídja - mellette a Wasserturm, talán nem túlzás, hogy ez Luzern jelképe.


A hídon a tető alatt sok kis festmény, de a képemen az is remekül látszik, hogy a kis kompakt Fuji, amit használok, néha nyomin érzékeli a fényviszonyokat. Mondhatnám akár azt is, hogy művészi kép lett, de nem, csak a sok turista nem hagyta, hogy a fényméréssel szórakozzak, lökdösődtek; úgyhogy maradt az eredmény...

A híd alatt a Reuss folyó, szép kék, tóból ered, akár csak a Limmat és biztos nagyon hideg is. Szépen meg lehetett figyelni a kacsák úszótempóit és az úszóhártyák használatának helyes technikáját.


A víz szép színe és átlátszósága egyébként egy kis vízerőmű gátjánál - mellesleg a város kellős közepén - nagyon szépen megmutatkozott: a középső hiányzó deszkánál érdemes megnézni ahogy kéklik-zöldellik tömegében is :)

A folyóparton hotelek sorakoznak, az egyiknek kovácsoltv
as kapuja is van - az előtte álló fa pedig többszörösen vissza lett vágva és tele van madáretetőkkel :)


Ez a favisszavágás egyébként úgy tűnik, nagy heppje a városi kertészetnek, szinte minden sétány ilyen göcsörtös, gumós fákkal van tele - nem is néz ki rosszul, csak elsőre furcsa.

A főposta épülete egy nagyon szép, stílusos valami lenne, de valami ordenáré módon néz ki ezekkel a reklámokkal és megállítótáblákkal... Ezt nem tudtam megállni, hogy le ne fotózzam, hiperocsmány kombináció. Értem én, hogy üzletpolitika, meg konkurencia, meg minden, de egy milyen szép bejáratot gányoltak már itt össze ezekkel a reklámokkal. És ezzel az előző két képnél megspórolt egy-egy mondatom is elveszett.


Kellő szidalmazás után elindultunk felfelé a Pilatusra, mely egy hegykupac, úgy 2000 méteres magasságból néz le Luzernre, a legmagasabb csúcsa a Tomlishorn, 2128 méterrel. Anyukám, ez neked való lépcső :)


Azért nem lépcsőztünk végig, a Pilatusra egyik oldalról kisgondola-nagylanovka kombóval lehet feljutni, ezt ki is próbáltuk. Kis piros bogyók lógnak a zsinórról, mindegyikben 4 ember fér el és az egész cucc a tájékoztató táblák szerint óránként 5000 embert képes szállítani - ez egy átlagos budapesti villamos teljesítménye :)


Néha kicsit közel ér a bogyók alja vagy oldala a hegyhez, utána meg hirtelen elég messze és még zuttyan is egy kicsit - a tériszonyos Bagolynak voltak csuklós pillanatai.

Másik irányból a hegyre egy funikulárral lehet feljutni, de ez télen nem jár, mert általában túl havas a pálya. Illusztrációnak két hótalpas sporttárs is található a képen - bár úgy tűnik, a finisben vannak, csak egy fél órával később értek fel az egyébként 100 méterre található kilátóteraszra.


Szóval nem jár télen a sikló, mert necces a pálya, no meg vagy öt méter hó takarja a végállomást. Az egyszerűség kedvéért valószínűleg oda hordják össze...

Azért a teraszról nem dobálják le, hanem építenek a közepén egy hatalmas hótortát. Vagy hóJabbát.

Bár sütött a Nap, a táj szemléléséhez nem volt elég szép az idő - értsd: állati párás volt minden irányba a levegő - úgyhogy ennyi látszott a gyönyörű, havas láncokból. Majd legközelebb :)

A másik irányba meg lent egy kis kápolnát is lehet látni, tessék megkeresni! A kis csúcson meg egy kereszt - több is van a hegyen - ezt kicsit ironikusnak érzem a hegy nevével összevetve.


A Pilatus tetején levő fogadóépület is még félig hó alatt van - üvegablak, mögötte a 2 méter hó felső 70 centije - tüköööör :)

A felhősödés miatt a koraeste már lent lelt minket a Vierwaldstättersee partján (ennek az egyik sarkában lakik Luzern és a Pilatus) - itt éppen a svájci filmfesztivál zajlik Luzern új Kultur- und Kongresszentrumjában. Visszafelé jöttünkkor már reflektorok világították meg két oldalról a vörös szőnyeget :)


Tópartról - Pilatus a fák mögött bújkál.


Tópartról - Ismerjék meg legújabb vekkertípusunkat, balra standby, jobbra harcrakész állapotban! Garantált hápogás reggel öttől.


És hogy ne csak a részletekre fókuszáljak, hanem kontextusba helyezzem a napot: Luzern en bloc - Bahnhof (hajó mögött, kis fényes pöttyel (órával) a közepén), Vierwaldstättersee (előtérben), híd mögött a posta, hídtól jobbra lenne a Kapellbrücke (ami már ezen nem látszik) és az egészet bizony uralja a Pilatus. Hát, itt jártunk tegnap.

Azért még nem végeztünk Luzernnel, hamarost járunk még errefelé, itt van Svájc legnagyobb múzeuma, egy közlekedési múzeum, ahol az elképesztő mennyiségű járgány mellett egy 200 négyzetméteres légifotó-térkép is van, amin lehet mászkálni (jeee); és van egy Gletschergarten is, ahol tükörlabirintus és hasonló jóságok vannak. Megyünk vissza, ASAP :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése