Alcatraz – The Dark(ening) Side

Első san franciscói utam alkalmával már jártam Alcatrazon (akkori blogbejegyzés erre), de Bagollyal együtt is megnéztük ’a Sziklát’. Jegyünk ugye botor módon nem volt előre, de beálltunk a sorba este fél hat körül. Két twilight tour, vagyis alkonyati túra van egy nap, az elsővel két standby jegyes látogatót vittek el – itt kezdett lankadni a lelkesedésünk, tekintve, hogy a mi jegyeinkre a 16-os és 17-es sorszám volt írva. Gyűltek a népek a második hajóra is, aztán szép lassan elkezdték kettesével szólítani a standby-osokat is – végül pedig mindenki felfért. Nem tudom, hogy ez eleve így van kitalálva, vagy csak szerencsénk volt, de a lényeg, hogy már indultunk is sziget felé :) A tour hasonló volt a nappalihoz, de azóta megnyitottak egy-két új helyszínt, meg tényleg más hangulata van a helynek így sötétedéskor.

Nem esik az eső, csak felcsapnak a hullámok

Kitotyog a hajóteraszra

A két hátsó épületet ritkán látni – az egyik mosodaként
 működött, a jó magaviseletű rabok dolgozhattak itt

Változnak az idők –
indián terület, szövetségi börtön, nemzeti emlékhely

Madármegfigyelés – őket látták.
A lista biológus (és angolos?) csemege :)

Csigalépcső az alkonyatban

Csak stílusosan!

Pilács

Ellenfény

Újdonság a kiállításon – az igazi érkezési oldal. Itt kapták
meg a fogvatartottak az 'Alcatraz Blues'-nak keresztelt egyenruhát.

Zuhanyzó

Kilátás a börtönudvar felett

Cellák

Ablak

Lent a D Block, vagyis a magánzárkák.
 Elítélti körökben ’The Hole’-nak, vagyis A Lyuknak hívták.

Látogatótömeg

Alkonyat

Eltávolodnak

A sziget „erkélye”

Nem rossz a kilátás

Bay Bridge a horizonton

Szárnyasok az előtérben

Dimbes-dombos utcák

Downtown

Kilátás nyugat felé

Az egykori tiszti klub épülete, mely a hetvenes években égett le

A legmenőbb fényreklám – a Ghirardelli csokigyár

 családi vállalkozásként indult az 1800-as évek közepén

Nem semmi a kilátás a szigetről, na. Miután kigyönyörködtük magunkat a kilátásban, beneveztünk még az egyik szökés-témájú story-tellingre. John Paul Scott és társa Darl Lee Parker 1962 decemberében sikeresen megléptek a cellaépületből, miután hónapok óta reszelgették a konyha egyik eldugott ablakának rácsait. A tervük az volt, hogy felfújják a szintén hónapok óta gyűjtögetett gumikesztyűket, beletömködik az ingükbe és erre a lebegő alkotmányra rákapaszkodva teszik meg az utat San Franciscóig. Miközben a kesztyűket fújkálták, az őrök észrevették a szökést és a keresésükre indultak. Parker ráadásul eltörte a bokáját a partra történő leereszkedés közben, így őt 20 perccel a szökés után elfogták a szigettől pár méterre fekvő Little Alcatrazon. Scott elindult először a belváros felé, de útközben elkapta az apály óceán felé tartó áramlata, így hosszas küzdés után a Golden Gate hídfőjénél található Fort Pointnál sikerült partot érnie, annyira kihűlve és kifáradva, hogy nem is tudott tovább menni – tinédzserek értesítették a rendőrséget, hogy találtak a parton valakit. Szóval a szigetről legalább egy embernek sikerült úszva partot érnie (legalábbis gumikesztyű-tutajon), de azért talán még mindig elrettentőbb 2 és fél kilométer 8°C-os, veszélyes áramlatokkal teli tengervíz, mint a szögesdrót és a megfigyelő zónák, ha szökésről van szó. Ezzel együtt Alcatraz fenntartása túl drágának bizonyult, így 1963-ban bezárták, mint szövetségi börtönt.

Takarodó