A múltkori borongós, esős idő után most szerencsém volt az időjárással Moszkvában. 25 fok, tűző napsütés, minimális mennyiségű felhő az égen. Moscow calling, még akkor is, ha helyi idő szerint hajnali ötkor feküdtem le. Egy kedves kolleginával indultunk neki, a szokásos metró trip után a Vörös térrel kezdtünk.
Jóval nagyobb tömeg találtatott rajta, mint „lóg az eső lába”-időben. Mobil-lelátó és színpad híján a Lenin-mauzóleumból is több látszott, mint múltkor.
Tükröz
A téren rengetegen sétáltak fel-alá, a tűző nap, a hőt sugárzó kövezet és az ebédidő ellenére. Egészen zsúfoltnak tűnt, pedig bazinagy.
Tömeg?
A Vörös tér után úgy döntöttünk, kipróbáljuk a Moszkva folyó hajóit – gondoltuk, nem lehet annyira vészes, ha egyszer tömve van. Nem is jártunk rosszul, 400 rubelért (kb. 2800 forint) lehet jegyet váltani egy másfél órás hajóútra. Moszkva egyébként borzalmasan drága, szóval ez még egész vállalható ár, Nyugat-Európa városaiban is hasonló összegért lehet városnéző hajókázáson részt venni. Maga a hajó és az út ismét szürreálisan ismerős volt nekem, egyrészt a hajó hasonló stílusú volt, mint a Budapesten gyakori dunai hajók; másrészt pedig kisiskolás korom legdurvább rádióslágerei szóltak a hangszórókból.
Meg ez.
Vagy ez. Bár ez egy kicsit öregebb, mint az előzők, de akkor is a teadélutánok állandó vendége volt.
Mindehhez találtunk valami egészen furcsa mentolos-narancsos jégkrémet, ami meglepően finomnak bizonyult, úgyhogy kellemes hangulatban vártuk, hogy mi minden kerül majd a szemünk elé a túra során :)
Utóbbi a Buran űrsiklók prototípusa, melyet itt, a Gorkij-parkban állítottak ki az űrsikló-program 1993-as lezárása után. A Buranokból egyébként több sikló is készült, jellemzően orosz fordulat a sorsukban, hogy az egyetlen példányra, ami egyáltalán tesztrepülhetett a program zárása előtt, 2002-ben ráomlott a kazahsztáni tárolócsarnok, ahol lakott… Ja, azért mert nem bírta el a tetején összegyűlt hó súlyát.
Jobbra tőle, a magas szürke toronyház, a kép közepén, a híd mögött a volt KGST-palota, amely ma a moszkvai polgármesteri hivatal és a Duma (a tanácstestület) székháza.
Ez a ház akárhol lehetne Európában, nehezen tudom elhinni, hogy Moszkvát is elárasztanák ezek az uniformizált ezredfordulós tömegépítmények. De csak azért, mert túl nagy hozzá… Szóval abszolút nem vagyok járatos az építészetben, de nekem az elmúlt évek házai teljesen egykaptafásnak tűnnek, ez is egy a sok közül, lehetne Budapesten, Berlinben, Párizs vagy Barcelona külvárosában… Valaki, aki esetleg jobban ért a témához, vélemény?
Először nem nagyon értettem, hogy minek az üvegkalitka egy hídra – még akkor is, ha kis butikok vannak benne, mint a kalmárpultok a középkori és reneszánsz hidakon. Így nyáron kellemesen fullasztó idő van odabent – pff, milyen lehetett a tavalyi negyven fokos, hetekig tartó hőségben – ugyanakkor az orosz télre gondolva talán mégis van értelme egy fedett, zárt gyalogoshídnak.
A Kijevszkaja pályaudvar a fentiek tőszomszédságában helyezkedik el, érdekes megfigyelni az érkező és távozó embereket – Moszkva is egy másik világ, de a vidéki Oroszország arcai meg egy két és feledik. Ugyanakkor annyira ismerős a színes műanyag szalagokból szőtt szatyor robbanásig tömve, a kartondobozban, ölben cipelt sárgabarack, vagy a szakadt kínai sporttáskák látványa, hogy valahol furcsán otthon éreztem magam. Bár a kedvencemhez éppen – tavasszal sokszor előforduló csipogó csomag (naposcsibék) a hetényi buszon – nem volt szerencsém, de az összkép sok részlete jóval ismerősebb volt, mint bármi Nyugat-Európában.
Ugyanakkor az oroszok nyári öltözködése sem semmi, mert bár tele vannak Messi, Rooney és C. Ronaldo mezekkel, Hawaii-mintás rövidnadrágokkal és a standard plázaláncok termékeivel, sőt Plants versus Zombies-t és Angry Birds-öt tolnak az iPad-eken a metrón, ugyanígy előfordul a kínai boltok teljes kollekciója is, mégis van néhány furcsaság, ami mellett nem tudok elmenni. Egyrészt, gyakori, hogy a fiatal férfiak, a már említett mez+Hawaii rövidnadrág kombó mellé a legdurvább műbőr és velúr dzsigolócsukákat hordják, hosszú, pasztellszínű zoknikkal. Őseimmel konzultálva (apukám pont 30 éve járt Moszkvában) arra jutottunk, hogy ez a speciális cipődivat az akkoriban jellegzetes világos nyári öltöny divatból származhat. A nőknek van egy jellegzetes orosz stílusa, nagyon szeretik a hosszú szoknyákat. A férfiakat pedig gyakran látni izompólóban is, ami azért egy zsúfolt metrón nem a legelőnyösebb viselet… Bonyolult keveréke ez a Moszkva a keletnek és a nyugatnak, minden értelemben.
Hazafelé a metrókat várva még egy-két visszamaradt jelképet leltem.
Természetesen az orosz csokik beszerzőkörútja sem maradhatott el, van Miska Koszolapij és Belocska is anyukámnak. Legközelebb pedig a helyi túrórudipiacot fogom tesztelni, az egyébként kedvenc édességem ugyanis orosz eredetű, az a minimum, hogy kipróbálom, mi kapható a túrórudi őshazájában :)
Jóval nagyobb tömeg találtatott rajta, mint „lóg az eső lába”-időben. Mobil-lelátó és színpad híján a Lenin-mauzóleumból is több látszott, mint múltkor.
A téren rengetegen sétáltak fel-alá, a tűző nap, a hőt sugárzó kövezet és az ebédidő ellenére. Egészen zsúfoltnak tűnt, pedig bazinagy.
A Vaszilij Blazsennij híres hagymái
A Vörös tér után úgy döntöttünk, kipróbáljuk a Moszkva folyó hajóit – gondoltuk, nem lehet annyira vészes, ha egyszer tömve van. Nem is jártunk rosszul, 400 rubelért (kb. 2800 forint) lehet jegyet váltani egy másfél órás hajóútra. Moszkva egyébként borzalmasan drága, szóval ez még egész vállalható ár, Nyugat-Európa városaiban is hasonló összegért lehet városnéző hajókázáson részt venni. Maga a hajó és az út ismét szürreálisan ismerős volt nekem, egyrészt a hajó hasonló stílusú volt, mint a Budapesten gyakori dunai hajók; másrészt pedig kisiskolás korom legdurvább rádióslágerei szóltak a hangszórókból.
Például ez.
Meg ez.
Vagy ez. Bár ez egy kicsit öregebb, mint az előzők, de akkor is a teadélutánok állandó vendége volt.
Mindehhez találtunk valami egészen furcsa mentolos-narancsos jégkrémet, ami meglepően finomnak bizonyult, úgyhogy kellemes hangulatban vártuk, hogy mi minden kerül majd a szemünk elé a túra során :)
A Megváltó Krisztus Székesegyház –
története az előző moszkvai posztban.
I. (Nagy) Péter szobra, mely az orosz tengerészet 300 évének
állít emléket – a cár fektette le az orosz tengerészet alapjait
Modernebb idők hajója
Utóbbi a Buran űrsiklók prototípusa, melyet itt, a Gorkij-parkban állítottak ki az űrsikló-program 1993-as lezárása után. A Buranokból egyébként több sikló is készült, jellemzően orosz fordulat a sorsukban, hogy az egyetlen példányra, ami egyáltalán tesztrepülhetett a program zárása előtt, 2002-ben ráomlott a kazahsztáni tárolócsarnok, ahol lakott… Ja, azért mert nem bírta el a tetején összegyűlt hó súlyát.
Moszkva elképesztő méretei
Lakóház – Dunapart XXXL size
A Luzsnyiki Stadion – az 1980-as Olimpia központja
Moscow International Business Center a távolban – ezt
egyszer meg kell néznem közelebből
Erőmű
Kicsi ház a folyóparton
Rakparti forgalom
Látkép a Moszkva mentén – középen a távolban a
moszkvai Fehér Ház, az orosz kormány székhelye
Jobbra tőle, a magas szürke toronyház, a kép közepén, a híd mögött a volt KGST-palota, amely ma a moszkvai polgármesteri hivatal és a Duma (a tanácstestület) székháza.
Furcsaság
Ez a ház akárhol lehetne Európában, nehezen tudom elhinni, hogy Moszkvát is elárasztanák ezek az uniformizált ezredfordulós tömegépítmények. De csak azért, mert túl nagy hozzá… Szóval abszolút nem vagyok járatos az építészetben, de nekem az elmúlt évek házai teljesen egykaptafásnak tűnnek, ez is egy a sok közül, lehetne Budapesten, Berlinben, Párizs vagy Barcelona külvárosában… Valaki, aki esetleg jobban ért a témához, vélemény?
Fenyők mögé bújva – ez
gyönyörű lehet télen, hóba burkolózva :)
A Bogdan Hmelnyickij gyalogoshíd
Először nem nagyon értettem, hogy minek az üvegkalitka egy hídra – még akkor is, ha kis butikok vannak benne, mint a kalmárpultok a középkori és reneszánsz hidakon. Így nyáron kellemesen fullasztó idő van odabent – pff, milyen lehetett a tavalyi negyven fokos, hetekig tartó hőségben – ugyanakkor az orosz télre gondolva talán mégis van értelme egy fedett, zárt gyalogoshídnak.
A Kijevszkaja pályaudvar a fentiek tőszomszédságában helyezkedik el, érdekes megfigyelni az érkező és távozó embereket – Moszkva is egy másik világ, de a vidéki Oroszország arcai meg egy két és feledik. Ugyanakkor annyira ismerős a színes műanyag szalagokból szőtt szatyor robbanásig tömve, a kartondobozban, ölben cipelt sárgabarack, vagy a szakadt kínai sporttáskák látványa, hogy valahol furcsán otthon éreztem magam. Bár a kedvencemhez éppen – tavasszal sokszor előforduló csipogó csomag (naposcsibék) a hetényi buszon – nem volt szerencsém, de az összkép sok részlete jóval ismerősebb volt, mint bármi Nyugat-Európában.
Ugyanakkor az oroszok nyári öltözködése sem semmi, mert bár tele vannak Messi, Rooney és C. Ronaldo mezekkel, Hawaii-mintás rövidnadrágokkal és a standard plázaláncok termékeivel, sőt Plants versus Zombies-t és Angry Birds-öt tolnak az iPad-eken a metrón, ugyanígy előfordul a kínai boltok teljes kollekciója is, mégis van néhány furcsaság, ami mellett nem tudok elmenni. Egyrészt, gyakori, hogy a fiatal férfiak, a már említett mez+Hawaii rövidnadrág kombó mellé a legdurvább műbőr és velúr dzsigolócsukákat hordják, hosszú, pasztellszínű zoknikkal. Őseimmel konzultálva (apukám pont 30 éve járt Moszkvában) arra jutottunk, hogy ez a speciális cipődivat az akkoriban jellegzetes világos nyári öltöny divatból származhat. A nőknek van egy jellegzetes orosz stílusa, nagyon szeretik a hosszú szoknyákat. A férfiakat pedig gyakran látni izompólóban is, ami azért egy zsúfolt metrón nem a legelőnyösebb viselet… Bonyolult keveréke ez a Moszkva a keletnek és a nyugatnak, minden értelemben.
Hazafelé a metrókat várva még egy-két visszamaradt jelképet leltem.
Vörös csillag
Sarló és kalapács
Természetesen az orosz csokik beszerzőkörútja sem maradhatott el, van Miska Koszolapij és Belocska is anyukámnak. Legközelebb pedig a helyi túrórudipiacot fogom tesztelni, az egyébként kedvenc édességem ugyanis orosz eredetű, az a minimum, hogy kipróbálom, mi kapható a túrórudi őshazájában :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése